Lapszemle, 1930. január

1930-01-23 [1358]

a magyar Kérdés rendezését. Az agráralapba 240 millió aranykoronát fognak befizetni évi részletek utján mely 33-tól kezdve 4 $-al kamato zik és 43-tól 66-ig amortizálható. Snnek az évi törlesztésnek beállításinál függetlenül a magyar részről teljesítendő fizetésektől, befizetéseket eszközölnek még a kisantant valamint Anglia,Franciaor szág és Itália is,mely három utóbbi körülbelül összevéve 2 és fél 3 millió aranykoronával járul házzá. Létesitenek czenkivül egy másik úgynevezett biztosítási alapot a kisantantállamok javára amely lehetővé teszi mindama pörök likvidálását. amelyek nem tartoznak az agrárkérdéshez. Végül Magyarország elvállalta

; hogy fizetéseket eszközöl az alapba a kisantantállamok javára,amelyek ilyenformán 1944-től 66-ig évi 13 és fél millió aranykoronát kapnak. A Tribuna /22/ szín tén az olasz delegáció fáradozásainak 5s közvetítő szerepének ereomínyeként regisztrálja a keleti jóvátételi xCírdések sikeres rendezését. Ez is hangsúlyozza hogy Pirelii elgondolása szerint létesítették a két alapot,amely a különféle kártérítési igények likvidálására szogál. A két alap feladatát és funkcióját az eddig ismertetett jelentésekkel azonosan adja a lap Ugyanígy a Tevére /21.-22/ Magyarország Két titkosan működő kommunista nyomda leleplezéséről és az ezzel kapcsolatban foganatosított rendőrségi intézkedésekről rövid * wieni keltezésű tudósítást közöl a Corriere della Sera /kl/. A Triesti Piccolo della Sera január 15-i számában említési tesz Pékár Gyulának közelmúltban Itáliában tartott előadásairól.illetve a Pesti Hírlapban megjelent egyik cikkéről,amelyben beszámol arról, hogy a Quamerői szigeteken,különösen Lussin szigetén magyar vonatkozású emlékeket talált.