Lapszemle, 1929. december

1929-12-21 [1357]

igazságot békét és méltányosságot kíván a meg van győződve hogy a Hágában megjelenő magyar delegátusok változatlanul fenntartják a ma gyár kormány eddigi álláspontját A *

4 Mag var s ág" reméli hogy a Bethlen T

stván gróf felsőházi beszédében preciztrozoT.t magyar álláspont hajszálnyira sem változott meg hogy Walko Lajos külügyminiszter párisi utja nem azért jött létre hogy a kormány esetleg módosította volna álláspontját A magyar közvé lemény elvárja és megköveteli hogy ragaszkodjék ahhoz a négy ponthc'*. . amelytx Bethlen István gróf a felsőházban kifejezésbe juttatott A "Magyarság

1

' szükségesnek tartja, hogy Walko külügyminiszter nyilatkoz zék titokzatos párisi üt ja cellásról s rámutat arra hogy a magyar kövélemény elsöpörné a kormányt, ha mojráltoztatná ismert és helyes állás foglalását • * A "Magyar Hírlap" szintén kitartásra buzdítja a kormányt és a datokat sorol fel arra nézve hogy Magyarország milyen arányú jóvátételi fizetéseket telje3it.ett idáig, A magyar álláspont megdönthetetlen bizonyítéka az a tény mondja a "Magyar Hírlap" hogy amikor 1923 ban a népszövetségi kölcsön felvétele előtt megállapitották Magyaror saág teherbíró-képességét akkor a pénzügyi szakértők megállapít ott ák hogy Magyarország fejenkinfc 50 pengő terhet bír meg ma pedig ez a teher íenekms már a 100 pengőt is jóval felülmúlja A jóvátételi bizotfc ság szakértői iiárom milliárd aranykoronára becsülték azokat akarókat amelyeket Magyaiországon az idegen megszállás okozott Az átengedett javakat és az l921*ig természetben teljesített fizetéseket 5 5 milliárd ra becs A magyar állam 1943 ig 200 millió aranykoronát fieet ugy hogy összesen 6 7 milliárd aranykorona az az összeg amelyet Ma 1 gyaroJ ' javára kell elkönyvelni a jóvátételi kérdésnél* Ez a 6 ? milli - aranykorona azonb^i több mint 14 milliárd aranykoronára emel kodi. akkor ha az átengedett javakat a magyar becslés szerint érték