Lapszemle, 1929. december
1929-12-20 [1357]
százelék sem,mely hajlandó volna spontán lelkesedni Jugoszláviáért illetve jugoszlávnak vallani magát Van ellenben 35 százalék szerb 30 százalék horvát, 8 % szlovén 6 % macedón, 5 % német, 4% magyar 4 % török albán és 4# más vegyes nemzetiség. Ebből a különféle nemzetiségű tömegből akarna tehát a belgrádi diktatúra egy nemzetet összekovácsolni és azt akarná,hogy ezt egy ideál, nevezetesen a szerb ideál lelkesitse. A tudósitás tc jábbi részében illusztrálja,minŐ"ha tósági intézkedésekkel" organizálták meg december 17-én a király születésnapjának megünneplését ffliképen látják az angolok Jugoszláviát? Ennek íllusztrálá sául a Giornale d*ltalia /18/ londoni keltezéssel részletesen reprodukálja az ismert jugoszlívbarát , Seaton *atsonnak Sándor jugoszláv király születésnapja alkalmával a Times-ban megjelent cikkét,ahol kénytelen azt a megállapítást tenni hogy 11 esztendővel az egyesült délszláv királyság proklamálása után még mindig nagyon sok vitás kér dés vár elintézésre,és ütközőpont kiküszöbölésre. Á bolgár távirati iroda egyik legutóbbi közleményére reagál a Giornale d'I^alia amelyben az említett ügynökség tudni véli,hogy a Giornale d*Itália részéről Burovnak az olasz-bolgár viszonyt illető" leg tulajdonított kijelentései nagy meglepetést keltettek,mivel az bolgár külpolitika irányítói soha sem tettek ilyen kijelentéseket. Épen ezért a Giornale d % Itália eljárását csak ugy tudja magyarázni,, hogy a lapot tévedésbe ejtették. Az olasz lap válaszképen megjegyzi, hogy ha a bolgár távirati iroda meglepetését nyilvánítja a Giornale d Itália közleménye miatt, az olasz lap ugyancsak meglepődésének ad kifejezést a bolgár távirati iroda megjegyzése miatt Majd, dátumszerüleg bizonyít ja, hogy december 12-én fél tizenkettőkor Burov az fixcelsior Hotelben fogadta a Giornale d'Italia munkatársát és egy
