Lapszemle, 1929. december
1929-12-19 [1357]
hogy a birodalmi kormány valamely vasúti berendezésnek a katonamentesitett zőnában való létesítése előtt köteles lenne a nagyköveti konferencia jóváhagyásáért folyamodni.Sőt Németország a katonamentesitett zónában ép ugy. mint a birodalom egyéb területén jogosult gazdasági célokra vasúti építkezéseket végrehajtani. Ha a nagyköveti konferenciának valaha az lenne a szándéka, hogy bizonyos építkezés ellen a 43 cikk alapján akar tiltakozni, akkor rája tartozna annak bizonyítása, hogy az illető építmény nem szolgál gazdasági célokat, hanem mozgósítási előkészületet képez. A kommüniké második részében arra hivatkozik hogy a júniusi-augusztusi tárgyalások által eléretett, hogy olyan építkezések,amelyekkel szemben a megszálló hatóságok eddig ellentállást fejtettek ki, most már kivihetők lesznek és bizonyos Bajna-hidak is megépíthetők A nagynémet Deutsche Tagesztg-ban /17-595/ lilhelm Hack ellenzéki szempontból bírálja az egyezményt. .Kifejti,hogy a birodalmi 0 kormány igyekszik ezt az egész titkos szerződést félig mellékesnek, félig pedig kimondott német sikernek feltüntetni,azzal dicsekedvén, hogy a nagyköveti konferenciának 1922 május 25-i követeléseit csak részben teljesítette. Kérdi,hogy milyen ok,vagy jobban mondva, milyen kényszer forgott fenn a birodalmi kormány számára,hogj közvetlenül a hágai konferencia előtt ilyen messzemenő és részben még alapyető_je lentőségii engedményeket tegyen a nagyköveti konferenciánakjijíajnavidéken, rliábavaló a birodalmi kormánynak az as igyekezete, hogy ezt az egyezményt kisebbítse. Arról van ugyanis sző,hogy matan,1^29- bén követelik tőlünk szuverenitásunknak olyan megalázó korlátozásait amelyek ellen Kémet ország még a legerősebb, háború utáni £Sychozis uíe * jében is sikerrel védekezett. Továbbá arról van szó, hegy 12 évi időtartamra határozott ígéretek tétetnek éa .hogy ezen az időponton túlmenően e nagyköveti konferencia ion tartett magsunk i^jpbb tiltakozáscv 1 kát ujabb követeléseket 5s a negísáÜlstt terfáflwt.pgss^ épitkftzé3eire