Lapszemle, 1929. december

1929-12-11 [1357]

szakasz lényegét, amely szerint a magyar alattvalóknak megszállott te- < rületen levő vagyona érintetlen kell, hogy maradjon, ellen esetben a hágai vegyes dönt őbiróság elé kerül a sérelem, Eddig 528 magyar alattvaló 1.450*000 katasztrális hold elkobzása miatt emelt panaszt• Ehhez csatlakoztak az egyházak, amelyektől 62 563 katasztrális holdat vettek el. 600 magyar vállalat és bank; amelyek magánjogi követelésekkel léptek fel, miután fiókjaikat, az egyes városokban épitett közmüveket;, villamosvasutakat

} helyiérdekű vasutakat, egyszerűen minden kártérítés nélkül elkoboztak* A panaszosok sorában van 2800 elűzött tisztviselő keresete." Igy tehát összesen 3955 magyar alattvaló sorsáról van szó, akiket súlyos jogtalanság értC A Magyarországgal szemben támasztott magánjogi perek száma 129-re rugY Ha a 250,-ik §-nál a magyar kormány engedékenységet tanúsítana precedenst szolgáltatna, hogy a magyarokat lőj át szák minden jogukból a jövőben is* Az optánskérdésre vonatkozóan Szterényi József báró beszéde további során kijelenti, hogy az optánsügyben folytatott közvetlen tárgyalásokról eddig nem nyilatkozott mert ezt nem tartotta volna ildomosnak-. Miután azonban a román külügyminisztérium vezérigazgatója állandóan nyilatkozik ebben az ügyben, sőt legutóbb a szenátusban vádat icr emelt a magyar kormány ellen, neki is el kell mondania, hogy mi történte Mielőtt uj tárgyalásokba boesátkoztak volna, Maniu miniszterelnök külön blmlmi férfit küldött el hozzá, akivel megállapodott abban, hogy a tárgyalásokból teljesen kikapcsolnak minden politikai és jogi vonatkozású kérdést és kizárólaggyakorlati alapon fognak tárgyalni* Akkor Románia megbízottja élőt felvetettük azt a kérdést r amely m m* m mm megismétlődött Abbáziában és San-Remoban is. nogy mi az állásfoglalásuk az 1943-utáni reparáoió és az optánsügy közötti kapcsolatról? Mire Ma niu megbizottja kijelentette, hogy felhatalmazása van annak közlésére.