Lapszemle, 1929. december

1929-12-07 [1357]

mezben különösen követelték a külfölai hallgatok érettségi bizonyítványának felülvizsgálását. A keleti .ióvátét

ej kérdésében m íáetropresanek üsusky párisi csehszlovák követ környezetéből nyert értesülését közlik a lapok /&íródni Listy 5-333/ T? közlés szerint ami Magyarország jóvátételi kötelezettségét illeti, ez nemesek arra terjed ki, hogy Magyarországnak mennvit kell fizetnie a legközelebbi 3? évben, hanem azt is el kellett volna dönteni a párisi tanácskozó soknak, vájjon a szövetséges hatalmak lemondanak e elsőbbségi zálogolási jogukról, melyet számtün-s a trianoni békeszerződés biztosit... A kisantant államok a maguk részéről kijelentették; hogy erről a zá logolási jogról nem hajlandók lemondani addigi amig Magyarország nem mond le a vegyes döntőbíróság előtti perlési jogáról a földbirtok re • form ellen. Amikor Magyarország erről a perlésjogról nem volt hajlan dó lemondani;., az érdekelt nagyhatalmak a megegyezés kedvéért hajlandók voltak a magyar jóvátételről rájukeső résznek 1945 tői járó összegeit átengedni a kisantant államoknak^ hogy ebből azután a kisantant államok a vegyea dJöntőbiróaág marasztaló Ítéletéből származó esetleges kötelezettségeiket ki tudják fizetni Magyarország számára, ^rre azonban nem került sor, mert Magyarország semmiféle egyezkedési tárgyalásokba nem akart bocsátkozni< /Právo lidu 5 284/. A januári hágai konferencián Csehszlovákiát Benes külügyminister, Osusky párisi követ és Pospisil a Nemzeti Bank kormányzója fogja képviselni: A b

rünni Lidové Nov

iny /5-611/ Magyar jóvátétel és CsehSzlovákia* cimmel azt irja> hogy a magyar jóvátétel végleges rendezésé nél nemcsak arról van azó

? hpgy Magyarország a legközelebbi 37 évben mit fog fizetni, hanem azt is, hogy mi történjék a zálogjoggal, ORSZÁGOS U5VKLTÁR