Lapszemle, 1929. december

1929-12-02 [1357]

helyezze Angliát amikor pedig alig tiz nappal ezelőtt Showden vaszszautasit otta azt a kérelmet ? hogy oldassanak fel a zárlat alól a m£ a háború kitörésekor sequestrált angliai német vagyonok, A német sajtóban is egyetlen tiltakozó szó hangzott el ez ellen, de ez a tiltakozás is inkább érzelmi motívumokból táplálkozott., Ezzel szemben Romániát hasonló intézkedésért feltűnő hevességgel támadja a magyarországi sajtó Románia ugyanis: miután Hágában nem kapott elégtételt a maga jogos kívánságaira és miután Parisban háborús adósainak a rossz akaratával kellett találkoznia " elhatározta hogy sietteti a még a háború kitörésekor sequestrált ellenséges vagyonok liquidáiáaát: amely liquidáláat egyébként a békeszerződések is megengedik neki s amely li quidálás ellen mindeddig egyetlen hang sem hallatszotta Ízt a liquidálást Románia tisztára csak jóakaratból nem erőltette idáig,, nert remélte'' hogy békés megegyezésre jut a kérdésben Ausztriával és Bulgáriára! Izek a tárgyalások azonban kudarcot vallottak,' amiként Magyarország is ismeretes módon megszakította a magyar-román függő ügyek liquidálására megindított tárgyalásokatv Ebben a helyzetben Románia nem is tehetett, volna mást, minthogy realizálja a békeszerződésekből fakadó jogalt' Mégis > a magyar sajtó most nem kevesebbel vádolja.' mint a békeszerződések megsértésével, Ennek a magyar sajtónak a rosszhiszeműségére eléggé reá vall az; hogy általában még az erdélyi mag$r vagyonok liquidáiásáról is ir jóllehet csak regátbeli magyar vagyonikról van szó Román háborús fenyegetést vagy igalább efféle berzenkedést tartalmaz az a "Figyelm *3tetés* . amelyet a román háborús önkéntesek /Uhiunea Foatilor vbluntari/ kolozsvári tagozatának fogalmazásában feltűnő szedéssel közöl a Curentul 30-6 72) "Mi volt önkéntesek., akik a fajunk egyesítéséért harcoltunk/ felháboro dva a magyar államférfiak ismételt pro vokálisain'} különösen minap Pékár Gyula volt