Lapszemle, 1929. november

1929-11-20 [1356]

A német nemzeti néppárti Kreuz Ztg /19-364/ vezércikke kiemeli.hogy elvitázhatatlan sikert a nemzeti szocialisták arattak a kem•"•<. - ^•————————————————•>•—- ——~-«»^— munális és provinciális választásoknál,mert Üerlinben egy csapásra 13 mandátumot hóditettak meg és 132.031 szavazt esett rájuk. AlsŐsziléziában a tartemanygy ülésben 6 mandátumét nyertek, a s

zász©rszagi tartemáaygyülésbe 7 mandátummal és a rajnavidéki tartománygyűlésbe 6 mandátummal vonulnak be, Keblenzben Ö bizettsági tagságra tettek szer$ Drezdában 2657-ről 17.63Q-ra. Lipcsében 13.251-ről 17.694-re emelkedett a javukra leadott szavazatok száma, Parmstadtban pedig 5 mandátumot hóditettak meg. Hajtűk kívül még a kemmunisták lehetnek megeIs5sorban elégedve,akiknek sikere azonban/Berlinre korlátozódik. Mig Berlinben a régi városi közgyűlésen 107 polgári mandátum állt szembea 117 szociáldemokrata és kommunista mandátuiiimai, addig mostan a pelgári mandátumok száma csak lC5-et tesz ki l<Jd szociáldemokrata és kommunista mandátummal szemben. A német nemzetiek átlag tartetták magukat,azonban nagyjában id.tűnt ,ho^y a marxizmus eLlem jelszó nem elegendő arra, hogy a polgárságot tömörítse és politikailag a szociáldemokrácia ás a kommunizmus ellen cselekvővé tegye, mert hiányaik a pozitív, felismerhető cél és egyedül defenzív módon nem folytatható a harc. A polgárság ugy hagyja a delgokat folyni,ahogy épen folynak és ahol elégedetlenség keletkezik,ott az extrém pártokra való szavazással köny nyit dühén. A nacionalista agrárius Deutsche iagesztg /18-547/ P-B*-cikke szintén a radikalizmus növekedését állapítja meg 4s kiemeli,hegy a német nemzetiek relativ csökkenése nyilvánvalóan a nemzeti sztcialisták fellendülésével függ össze. Ép ilyen kifejezett a demokraták hanyatlása és Berlinben a pelgári demeíerácia már aligha játszhatja tevább a szociáldemekrácia termékenyítésének szerepét ,ha ez igy ttvábo