Lapszemle, 1929. november

1929-11-18 [1356]

Minden bizonnyal ez amerikai államférfin aebilis kijelenti se erősen ütközik a régi világ hegemonisztikus törekvéseit ápoló hatalmak egeizmusával. Shhez az eppozicióhoz,amely aag©l és francia részről mutatkozik, Itália semmiesetre sem csatlakoshatik. Ez a vezércikk is haagsulyozza,hogy a tengeri fegyverkezés korlátozása,illetve a tengerek szabadsága kírdSsáben a fascista Itália mindig konzekvensen kitartott álláspontja mellett. Az angol-amerikai tengeri paritás problémájával teljesen párhuzamos a frsncia-olasz paritás követelménye. Itália haj- . landő elfogadni a legalacsonyabban megállapított kereteket is aszal 8 kikötésééi,hogy francia részről ugyanezt tegyék. Ennél világosabban beszélni már nem lehet. A kétértelműség a homályosság és a manőverezés nem tartozik a fascista Itália metódusai közé. Ugyaneszel a témával foglalkozik a Papoló d*Itália /15/ vezércikkében P.G.-jelzéssel. /Pelverelli ref./ 1 cikkirő véleménye szerint az Egyesült Államok elsőkének javaslata,nem ugy mint első pillanatban látszik, nem visel magán kizárólag humanitárius karaktert. Sz az elgondolás szorosan sz egyesült Államok gazdasági érdekeihez fűződik. Háború esetén ugyanis ha blokiroznák a kereskedelmi forgalmat, ez súlyos visszahatással len- • ne az JSgyesült Államok termelő piacára. A cikkirő azt is megérti,hegy Hoover bessídát ellenszenvesen fogadta az angol és francia sajtóimért ez az uj amerikai elv a tengerek szabadságát illetőleg, összeütközésbe kerül különösen a brit impérium régi jogát beképzelő blokád-ezisztémával. Ám a tengerek szabadságának ellenzői elfelejtik,hogy a blokád előfeltételét egy leküzdhetetlen haditengerésseti hegemónia képezi. Itáliának semmi oka sincs gyanakvással vagy ellenszenvvel fogadra ezt a javaslatot,mert olyan állam,amely saMt területén nem tud eleget termelni magának, s igy természetszerűleg rá vau utalva azokra,amelyek feles mennyiségben tudnak termelni. Ilyenformán az imerika részéről ORSZÁGOS LEVÉLTÁR