Lapszemle, 1929. november

1929-11-02 [1356]

a buffalói határozat agy szól» hogy as AMOSZ a reviaió keretébon ne foglalkozzék a magyar belügyekkel. Bat jegyzőkönyvbe foglalták éa azok akik moat azt állítják, hogy Buf faló szellemében caelekazenek mikor a revízió kérdéaét összekapcsolják a magyar belpolitikával - egytől egyig hitszegő .árulói a nemzetgyűlés irányelveinek. Dróady abban bizlk, hogy a buffalói jegyzőkönyv aláírói, élükön Jósika H.Imre meg fogják tagadni a közösséget a magyar nemzet hátbatámadáaának ezzel az aktusával, melynek értelmi szerzője tfonyó Aladár - Zákány Gyula pedig eszköae. Az AMOSZ alkotmánya, irja Dróady, a leghatárózottabban tiltja, hogy a szervezetet politikai célokra használhass* fel bárki ós az amerikai magyarság nem hajlandó eszköze lenni Zákányok bosszuhadjárataDrőzdy ugy tudja^hogy nak Magyarország ellen, Vgy ébként/özv* U

ae

rna "^ndrőnó nem türi íonyó Aladár revíziós garázdálkodását^, ós a Szabadságot nem adjo oda a harchoz: Kobrákkal a' Szabadság lapkiadó koncern vezérigazgatójával együtt őrködik, hogy a lapot el ne orrozhasaák ezen kalandpolitika számára* >z AMOSZ krizisóvel és a Koletanerikai Magyar lapok Szövetségének kiáltványával foglalkozik Prattinger i'erencznek egy sokhasábos cikke is /detroiti Magyar Hirlap 11/, amelyben kifejti, hogy az AMOSZ legnagyobb veszedelme abban rejlik, hogy senki sem ismeri az alapszabályait, *!bből ered a mostani zavaros helyzet* De azért még sem engedhető meg, hogy Csrrna halála a magyar akarásnak halálát jelentse*. Prattinger hangsúlyozza, hogy a buffalói egységet a trianoni revizió ügye hozta össze, tehát ez kell hogy legyen továbbra is az AMOSZ-politika jelszava, különben a sok tévedés zsákutcába és ennek végén kátyúba viszi a buffalói magyar egységet* A Zákány-féle programraról Izsák Ignácé az írásban / 13/ az.t fejtegeti, hogy semmi kifogása sem lett volna az ellen, hogy Magyarország demokratikus átalakulásáért külön fronton harcoljanak, ha nem kapcsolják össze ezt a harcot a trianoni revizióval

e Á buffalói állás-