Lapszemle, 1929. november

1929-11-09 [1356]

Magyarország Aa AMOSZ revíziós bizottságának a kettős /belső éa külső /*e~ vizióra irányaié mozgalma körül változatlan hevességgel folyik a polémia pro éa kontra

v az am magy lapokban A legelszántabban Drózőy lapja /Az írás/ harcol az uj áramlat ellen, mely a belaő demokratikus reformokat fölébe helyezi a külső revíziónak: Több ammagy lapnak /Magyar Hirlap,- Otthon,, Y;ísconsin /ilyen szellemű cikkeit is lcközli Vzek egyöntetűen elitélik az ikerreviziós politikát éa arra az álláspontra helyezkednek, hogy a magyarság belaő ősérejónél és ösztöneinél fogva el fogja végezni a deEiokrat ikus átalakítás munkáját A világban szótszórt magyarság egyetemének azonban közös feladata csak az lehet, hogy a magyar határok visszaállítását szorgalmazza és nem engedhető meg, hogy ezt az ópitő munkát kis "ugrálok" önérdekeket szolgáló frázisai megzavarj ék erősen támadja az uj mozgalmat Csanádi József mérnöknek az írás /ZQ/ hasábjain megjelent érdekes cikke* amelyben mindenekelőtt Zákány Lajos plébánosnak az ikerreviziós prograram névleges vezérének cikkeiben használt lehetetlen stílusát gúnyolja, azt a tanácBot adván, neki, hogy ha a magyarokhoz akar szólni, akkor azt a bizonyos belső revíziót legelőször Önmagán hajtsa végre, mert enélkül senkit sem fog átesalpgatní Benes álláspontjára Zákányt egyébként tisztán Fonyó Aladár] a Szabadság szerkesztője bábjának tekinti és az uj mozgalom érdemi részére vonatkozóan Csanádi Jonyóhoz intézi korholó szavait amiért a nagy revíziós eszmét a maga kis belpolitikai heccel nek szolgálatába állítja és lelkiismeretlenül megbontja az am-magyarság nehezen összekovácsolt egységét. Nem igaz, hogy az AMOSZ kormányénak ző tanács akaratára cselekszenek ™z éppen Fényé urnák az alkotmányceinyje, amiről a kormányzótanács nem tudott Pe még ha tudott is volna, irja Caanádl; mi joga van a kormányzótanáosuak az alkotmány