Lapszemle, 1929. november

1929-11-08 [1356]

belpolitikailag érzékeny téren egyáltalán lehetséges. A pénzügyi számításoknál sokkal fontosabbak azok a visszahatások,amelyekkel a szerződásnek a lengyelországi német kisebbság számára kell járnia,amennyiben a megegyezés a német kisebbség számírj megkönnyebbült lélek zést jelent A német tulajdon jogi mjBgsziláráitása a lengyej.orgzági német bj^jrtojco^ ..< sokat egy 5s mindenkorra kivés zl a politika Ijvpaalából, mert .kivé te tett Lengyelország kezéMl a németek kiűzésére és ki

s

aj£tiJ;ásáro_szj)ljgálő törvényes eszköz. A lengyel kormány saját érdekében lesz,ha meg akarj erősítem Németországon a Lengyelországgal való -egegyezSs híveit. % tekintetben jóakaratának bizonyítékait keli wralgál tatnia,amélyéjf Dbban ál Ihatnának, hogy a lengyelországi német képviselők mentelmi jogát, nem sértik meg, az Ulitz-per hamarosan télies megoldást nyer. és Gras}.> ski vajda /lehetőleg Kattovátzből vvló .,/yors eltűnésével/ nem avarja a felsSsziléziai békét. * A Voss Ztg/5~o22/ rigai le velez-5 je

; Bernhard Lamey, hosszabb tudósítást közöl arról,hogy Szovjetoroszországből megindult a német kivándorlási áradat Kanadába és az első kivándorló német családos már eg is srkeztek Lettországba,hogy onnan folytassák útjukat. "A francia Hugenberg" felírással közli a Oermania /6-517/ párisi levelez*j}nek tudósítását azokról a párhuzamos jobboldali radikális tünetekről;amelyek szerinte tfámetországon ís Franciaországon észlelhetek, több k között kife jtv5n,hogy Tardieunek a nemzeti radikalizmustól való tudatos távoltartását arra a felismerésre szabad visszavezetm,hogy a Maria -féle veretű hazafiság csak nemzeti megterhelte ~ tést jelent, hasonló tudósítást .tufátok a Köln. volksztg-beB is /€780/7 Belpolitika. A 6-i estilapok hírt adnak Miksa badeni hercegnek, az utolsó császári kancellárnak elhunytáról, A sajtó összes orgánumai hosszú