Lapszemle, 1929. november
1929-11-06 [1356]
Mussolininak Ottlik öyörgy előtt tett nyilatkozatát a "Budam mm mm mm m *x mm mmm mm m m m mm -» m m m m mm mm m •» mm> mm mm mm m m m mm m ím mm m mmm mm mm » — m pesti Hírlap" es a "Mester Lloyd" ma a lap elején közli. Mussolini ebben a nyilatkozatában arra a kérdésre t hogy Mussolini hasznosnak tartja-e, ha valamely állam poiitiical és alkotmányjogi f ej lödéaoben tekintet nélkül saját múltban szerzett politikai tapasztalataira,követni akarja a külföldi nagy szellemi áramlatokat, - kijelenti hogy minden rendszer és kormányforma egy-egy nép szükségleteinek társadalmi tagozatának és szellemi eletének az eredménye- Kell, hogy minden nemzetnek meg legyenek a aaját törvényei és intézményei, amelyetc történelmében gyökereznek, a valósághoz alkalmazkodnak éa vérmér a ékeiét é vei harmonikusan egybeolvadnakl Arra a kérdésre, hogy ha a f&scizmus nem kiviteli cl lek más politikai áramlatokat kritika néljcül Jcell-e követnie az államoknak,-Mussolini kijelent is*Nem hiszek, a mesterségesem Importált eszmékben, éppen ugy mint ahogyan nem hisze. azt, hogy akármllyei elvontan is kigondolt séira megfeleljen minden népnek és minden politikai éghajlatnak* Éa a demokráciát abban hibáztatom, hogy megformál egy emberf vagy néptipust és aztán valóban el is niszi hogy ilyen ember vagy nép létezik is. A demokráeia az a rendezer, amely a — ——— — — —— — — — ————— — W —MB — —0—MWS -mm választópolgároknak megadja a szuverenitás illúzióját * de csakis az illúzióját1 majd hangsúlyozza, hogy ma egy nép sem engedheti meg magának a költséges theóretíkus kísérletezések lux-usát . Ami pedig különösen magát a magyar nemzetet illeti, tekintettel ezeréves kul• • mm m mm mmmmm m mmm m mmmmm mm m túrájára és ósi alkotmányos öntudatára, kétségtelennek tartja, hogy meg tudja találni és inkább mint bármely más népnek uiog is kell tudnia találni önmagában saját eletének es saját fejlődésének normáit*- A — — — — — — ——— — — •-— — —•—••«»•"•—— — •»—•• — »— — —'— — *•»• mm mm mm »— — —•»••——••———*»«»« beszélgetés során végül Ottlik György ielvetette aiként latja j-örttnket, milyen uton kell haladnunk, hogy elérkezzünk azoknak a kérdése >
