Lapszemle, 1929. november

1929-11-04 [1356]

rezsim szerény,de biztos gazdasági keretek között mozogva,nyugodtál nézheti ezt az őrült kavarodást,amely megdöbbentő példáját szolgáltatja annak a tőzsdetirannizmusnak,amely a demokrata Amerika egész gazdasági életét kezében tartotta. A Resto dal Carlino /</ vezetőhelyén közölt cikkében az ausztriai belpolitikai fordulatról elmélkedve figyelemreméltó* jelenséget lát abban, hogy a rági osztrák himnuszt újra életrekeltették, megváltoztatott szöveggel bár, de a szöveg nem soka- számit,mert a melódia, az, amely a letűnt kor érzelmeit újból életrekelti az osztrák szivekben. Ebből azt a következtetést vonja le a cikkíró,hogy újból éledŐben van az osztrák partikularizmus öntudata, ami viszont azt jeLenlj. hogy az anschluss -tervek mindinkább háttérbe szorulnak. Ugyanebben a eiJckben egy másik eseménnyel is foglalkozik, nevezetesen a páneurópai ligának prágai gyűlésivel,amelyen Benes három nyelven ,csehül,franciául és németül hirdette a páneurópai gondolat megvalósításának ábrándos képét. Ámde a csehszlovákiai németek,akik nem kevesen vannak, helyesen jegyezték meg, hogy ahelyett,hogy Benes szaval németül nemzetközi kongressusokon,inkább nekik engedné meg' saját nyelvük használatát. Köztudomású ugyanis,hogy a demokrata csehszlovák köztársaságban ugy a németektől,mint a magyaroktól, akik padig szintén nem kevesen vannak, megtagadják azt a jogot,hogy anyanyelvükön beszéljenek. Sőt odáig mennek,hogy a szegény tótoknak,akik csak egy kis autonómiát kívánnak saját ügyeikben hazaárulás címén 14 esztendei fogságokat osztogatnak, mint ezt Tuka példája mutatja. Itt igazán alkalmazható az az evangéliumi példabeszéd ,hogy -nás szemében mc látják a szálkát,de saját szemükben nem a genrendát. Benes ur nagy igyekezettel dolgozik a németek és magyarok elcsehesitésén, de ugyanekkor lelkes Mbeszédüséggel az Európai ggyesült illamok eszméjét hirdeti. Sg^v sa&sűz csehszlovákiai hírt közöl a Tribuna /</ prágai k It zéssel 1eiez.e,uogy egy uj hazaámlásí pert akarnak inszcenální