Lapszemle, 1929. november

1929-11-04 [1356]

A numerus claususról elmélkedik a Berl Tagebi /2/ vezet5helyén hosszabb budapesti keltezésű cikkben Rudolph Clden,aki mindenképen igyekszik s magyarországi zsidóság értékét előtérbe állítani, s itt egyebek között azt állítja,hogy a zsidóság emancipálása az országra nézve kétségbevonhatatlan előnyöket jelentett, A zsidók igy lényegesen hozzájárultak a polgári középosztály kulturnivójának emeléséhez,az általános kultúrához,amin5 azelőtt Magyarorsz gon nem volt, A magyarok uyanis egy lovas és parasztnáp,az arisztokrácia és a kisebb nemesség agrárszellemü, a polgáriasodás gyökerei pedig nSmet befolyásra vezethetők vissza. Néhány statisztikai adatot közöl a háboruelőtti időkből annak illusztrálására,minő arányban szerepel a zsidóság az egyetemeken. A numerus clausus bevezetésének psychologiai inditőokait fölöslegesnek tartja a német közönség előtt fejtegetni,mert hiszen a német diákságbon is ászlelhet5k soviniszta áramlatok. A magyar egyetemeknek mindenesetre kára az,hogy a zsiddságellenes mozgalom zsidó egyetemi tanárok kinevezését is lehetetlenné tette. Majd igy folytatja: "Gróf ftlebelsberg kultuszminiszter hiába küzd az egyetemi ifjúság intaranzigens szellemével. • épen olyan kev§ s eredményt ér el,mint például Becker, a porosz kultuszminiszter. Felpanaszolja ,hogy a zsidó ifjúságnak tömegei kínytelenk külföldi egyetemeket látogatni és csak az a szerencse,hogy a különféle segélyakciók az itt felmerülő nehézségek leküzdésében hathatós támogatást nyújtanak. A cikkiró adatai szerint £z 1929-es tanévben a következő számban szerepelnek zsidó hallgatók külföldi egyetemeken: Itáliában 1000, Csehszlovákiában 500, Ausztriában 200, Németországban 200, Franciaországban ás Svájcban 50-50.A cikkíró végül megszólaltat egy fajvédőt,aki valamikor képviselő volt,de kiszorult a parlamentből ás igy természetesnek tartja, ha,y az illető a zsidóság állen szóló érveit a kormány irányuló panaszokkal toldja meg.