Lapszemle, 1929. október

1929-10-19 [1355]

rámutat, hogy ez a gondolat nem uj már benne van a békeszeiz ődésben, megvalósítása azonban komoly akaoályoJcba ütközik; a ez a konstrukció komoly politikai megállapodások nélkül aligha keresztülvihető: Éppen ezért nam tartja elérkezettnek az időt. hogy ilyen értelemben tárgyalásokat kezdhessünk. Ezzel szemben azt hiszi, hogy bizonyos idő után inkább a Tárdieu-féle gondolat irányában történhetnek lépesek és az európai mezőgazdasági államok összefogása révén lehet érdekeink biztos itását remélni,— Azokra a felszólalásokra, amelyek a azomazédallamokkal, különöaen Csehországgal való tárgyalás lehetőségét kívánná megvizsgálni a amely szerint a túlsó oldalon hajlandóság volna ilyen tárgyalások megindít ás ára, a miniszterelnök rámutat, hogy a brucki tárgyalások idejón 1921 .-ben tényleg mutatkozott hajlandóság tárgyalásokra. Károly király közbejött trónfoglalási kísérletének következtében azonban ezek a tárgyalások megszakadtak és olya. feszült viszony állott elő, amely ezeknek folytatását lehetetlenné tette. Ujabban több ixben jelentek meg ugyan nyilatkozatok magyar lapokban egyes caeh tényezők tárgyalási kéezségóről, a felel Óa kormány részéről azonban minden egyes esetben gondoskodtak afcról, Jiogy azt kellő módon és eréllyel megcáiolják,ha téka* kéazségre hlvatkanak, azt legalább is kétségbe kell vonnunk ..Óva inti a magyar közvéleményt attól, hogy lovat adjon olyan politikai tendenciák alá| amelyek arra azolgálnak, hogy a világ előtt dokumentálják, mennyire hajlandók volnának a csehek ilyen tárgyalásra c mindig a magyar kormányt tüntetik fel olyannak, amely ez elöl elzárkózikAmi a közelmúltban ebben a tekintetben történt, az nem volt egyéb mint alátámasztása ennek a caeh törekvésnek* Kétségtelen az, hogy időről-: < időre kijelentéseket adnak a caeh köztársaság, elnökének a zajába. A magyar kormány e kijelentése hitelsségét nem bírálhatja el, a kormány csak azt fogadhatja el irányadónak, amiről hivatalos uton szerez tu-