Lapszemle, 1929. október

1929-10-18 [1355]

A Hanck.Gu.16 ráautat árra, kogy a utst meginduló tanácskozások náíáttek J és franciák közt «* :-S«*ur--vid éknek korábbi és népszavazás nélküli kiürítését ülttől tg rtüélkttőltg gyors eredményre ftga-k vezttni, Mtrt a franciák is A belátják, ktgy igy ktllő kompenzációt ia kapk-*tn**k és visatnyák a néaotek- ] ktl is trősta Megjavul. Reményteljes jelnek tartja a D.Herald 16, ktgy a franci* ktraáay elfogadta a atgkivást a londoni ktaferenciára és ugy kiszí, ktgy Japán és Olasz ország is aikaaar tlftgudják azt. Az angel-an erikai megegyezés csak előkész: tés vtlt a ktafaranoiákts és ata angtl-aaerikai bltkk alakulásáról van szó. Franciaország és Olaszország is bizonyár* at-'tgytzntk kajók*duk ;

)*ritásáb*n, ugy ktgy ka a megegyezés az öt kataltm közt nem is megy majd minden zökkenő nélkül, jóakarattal nagy eredményeket leket tlérni. Nadír kán gyozelmt slltnftls felett Afganisztánban, ugy reméli a 5üly Tel. 16 eegkezza a békét Afganisztánnak és az indiai katártartományoknak is. \ Ausztráliába,,,, bármily kazafiasnak és mérsékeltnek is látszik a munkásItrkáay, irja a Mtra.P.16, máris azt katsrozta, kogy mindénben, igy a kabinet kijelölésében is a pártszervezetnek veti ti*gát alá ós neia aporlaaentnek és messzemenő reformokat követel, igy bankreformot is. A koraányt igy egy- , felől pártja nyomja előbbre, aig pénzügyi kötelezettségei visszafelé kuzzák A londoni piacon máris esnek az ausztráliai papírok, és a kormány politikáját, kogy ipari válság idején a béreket felfelé igyekszik nyomni, nem igen leket katasztrófa nélkül végnezvinni. Ha a mintatucsian Ten-Hsi-Skan el is fogta a keresztény tucsunt Penget, 4 a bajok mégsem aultak el Kínában, véli a Times 16, aert kérdés, kegy mily árért akarja len Fenget Csang-Kai-Soknak kiadni. A tárgyalás igen nekés lesz lennel.