Lapszemle, 1929. október

1929-10-02 [1355]

döntött a világbirósághoz való* csatlakozás mellett félté ve,hogy elfogadják Amerika fenntartásait. Minthogy ez megtörtint, irja a Newyork Times, a Szenátusnak nem marad más hátra,mint hogy becsülettel elismerje, hory a többi nemzetek Amerika álláspontját magukévá tették, ás hogy a kérdés ezzel elintézést nyert. A világbiróság ellen felhozott amerikai ervelések megnyugtatására a Monitor /IV a világbiróság biráskodási procedúráját ismertet.?^ amely teljesen kizár minden részrehajlást ás pártcskodást. Sz a bíróság ,amely Amerika csatlakozását várja - írja a Monitor - kétségtelenül a legtökéletesebb eszköze a nemzetközi jurisdictio-nak. Az Egyesült Államoknak Németországhoz való pénzügyi viszonyáról vezércikkezik a Newyork Times /14/, rámutatva,hogy 3 Németországnak adott kölcsönök egy harmadát teszik ki az 1914 óta Európának adott 13000 millió dollárnak . A külföldi kölcsönzés a kamatláb emelése óta ugyan csökkenő tendenciát mutat - irja a Times - és nagy külföldi tőkék özönlöttek Amerikába, ami a közgazdasági szakértők szerint Amerika pénz ügyi hatalmának végét jelenti. Bármint legyen is, tagadhatatlan,hogy az amerikai tőkének ép olyan nagy szerepe veit a háboruutáni Surópa talpraállításában, mint amilyen szerepe volt az európai tőkének az amerikai expansio idején. Minden jel arra vall, irja a N'.'Z.T.,hogy Németország és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok meg fognak erősödni, ami meg fogja könnyíteni Németország számára a Young-te-rv annuitásainak törlesztését. ugyané lapnak egy má.sik vezércikke csodálatának ad kifeje- . • zést Franciaország gazdasági regenerációja és prosperitása felett. Mint- t.c-l.jesitm5nvt ezt fölébe helyezi az amerikai prosperitásnak, tekintve, hogy aíh&boru rombolásai dacára ás rövid három év alatt jött létre. Az 1918-i lerongyolt Franciaország ma a hitelező államok közt szerepel,aranytartaléka 1926 óta 500 millió dollárral szaporodott