Lapszemle, 1929. október

1929-10-18 [1355]

előkészítésére Gyárfás Elemér vezetésével egy bizottságot küldött ki. A Brassói Lapok 18-237 érdemesnek sem taitfa a kommüniké! leközlését,hanem élesen állást foglal ez ellen, leszögezve, hogy Jcöámondatokkal és stílusgyakorlatokkal nem lehet elsüllyeszteni az erdélyi magyarság utolsó mentavárát: az altruista magyar bankot* Az okos reáljolit ika legelső gyakorlati poeztulátuma ennek a magyar havaknak a létrehozása, mert ezt nem pótolják aem a hitelszövetkezetek, sem a beigért Földhitelintézet* A szövetkezetek nem adhatnak soha nagyobb éa hosszabb!*járatú kölcsönt; a Földhitelintézetnek pedig aohasem lehet domináló szerepe, miután csak a meglevő bankok érdekazövetsége lesz. A követelt uj nagy magyar bank altruizmusának éppen abban kell kifejezésre? jutnia, hogy az elhagyott éa súlyos kamatokkal fojtofea t ott magyarság számára életadó erőforrást jelentsen»A szatmári aváboaitásról emlékezik meg ismét az Ellenzék 17-237* A szatmári sváb községdc lakossága 200 év alatt teljeaen elmagyarosodván, ragaszkodik mint anyanyelvéhoz a magyar tannyel vhez"*Ezzel szemben az iskolai hatóságok magával a közoktatásügyi minisztériummal az élükön sváb politikai intrlkakra, kényszerítő eszközökkel ia mindenkeppen a német tannyelvet akarják bevezettetni* E hivatalos presszió ellensúlyozására az iskolafenntartó róm.kath.egyházközségek már több Ízben ia egyhangú határozatokat hoztak, hogy tanítási nyelvként a magyar nyelvet kívánják alkalmazni éa hivatkoztak erre nézve még az Anghelescu-féle torvényben is gyökerező ama jogukra, hogy a tanítási nyelvet minden iskolafenntartó saját maga határozza meg* Ezeket a határozatokat a közoktatásügyi minisztérium egyáltalán nem vette figyelembe, ehelyett ujabban Dan Pompiliu tanügyi in8pektor sorra bejárja a nagykárolyi járás sváb községeit és bezárással fenyegeti azokat a felekezeti iskolákat, melyek a magyar helyett nem vozetik be azonnal a német tannyelvet.-