Lapszemle, 1929. október

1929-10-17 [1355]

Belpo litlki. Az Obzor /lö/ az országnak kilenc bénaégra történt felosztáaa alakalmából történelmi Tiaazapillantáat teáz éa megjegyzi,bogy ez az országnak negyedik feloaztáaa az egyoaüléa óta.Első Ízben hót tartományt jelöltek meg óa pedig Szerbia, Monteae gro, Horvát-Szlavonoraság, T»alméoia, BoazniaHercegOTina, Vajdaság és Szlovénia. Máaodizben ezen a feloaz táaon kisebb Táltozáaokat eszközöltek.A harmadik felosztás a Pasica-Pribicaerica féle TOlt.akik a Vidovdáni alkotmány alapján az orazágot 33 megyére osztották fel.A moatani legújabb feloaztáa az eddigieket megsemmisítette,és Horvátország és Szlovénián kivül az összes háború előtti területeket földarabolta. A régi Horvát-nzlavonorazágből 82 % óa a régi Szlovéniából 97 % maradt meg.A Vajdaaág teljea egóazóben meg .maradt,aőt azomezádos területekkel nagyobbodott ia. A Vreme/lö/kivonatoaan közli a bóoai Reiohapostban "egy dalmáciai horvát" aláiráaával megjelent cikket,amelyben a cikk irója polemizál dr.Juraj Krnyevica volt Radica-párti s ' kópvielőnek a bánságokra való felosztást támadó,a bóoai sajtó valamelyik lapjában megjelent cikkével éa azt irja,hogy Krnyevica csak aaját nevében irhát,nem pedig a horvátok nevében. A cikkíró szerint maga Rádlca ls örömmel fogadná az ország uj elBBvezásét,mert többször tiltakozott az SHS elnevezés el len. "Egyébként a jövő fogja megmutatni, hogy az uj beosztás bevállk-e vagy sem,de annyi már most is bizonyos,hogy senkisem sajnálja * 33 megye megszűnését. ^