Lapszemle, 1929. október

1929-10-01 [1355]

Önvédelemről, való fegyverkezés érő 1 tett nyilatkozatát találóan kom­mentálja ma a "Budapesti Hirlap". Rámutat, hogy a tudósitó KasaryJc elnöknek a tiszta magyar területek annexiójára vonatkozó nyilatkoza­tából önhatalmúlag azt a következtetést vonja le, hogy az elnöic natár koncessziókra hajlandó. Ezt az elméletet már nem egyszer hallottuk, itt azonban csak a cseh taktikának ügyes fogasával állunk szemközt . Maearyk mindig a jófiú szerepét jáfesza, aki hajlandó Magyasrszaggal hat árkiigazításról tárgyalni, Ügyes propagandával ezt aztán világgá Ss kiáltják, mig a többi cseh államférfi és az egész cseh közvóle<= mény ragaszkodik a zsákmányhoz, amit aztán rendesen nem sietnek vi­lággá kiáltani, ezt a megosztott szerepet mi túlságosan JO ismerjük, Későbi> pedig Masaryk azt mondja, hogy Magyarország már egyszer megtá­madta Őket 1519-ben* Ha Kun Bélát összetéveszti Magyarországgal, ezt legalább is optikai csalódásnak kell minositeni, valószínű Kun Béla aaga tiltakoznék az ellen a tendenciózus beállítás ellen, ajp a bolsevizmus nacionalista üzlet volna* Ami pedig ^asarykoak azt a kijelentését illeti, hogy nekik fegyverkezinök kell, mert mások is fegyverkeznek, reméljük, monjda a "Budapesti Hirlap" ezt a nyilatko­zatát két szláv szomszédja az északi es a keleti nem fogja rossz né ven és provokációnak venni; mert a három teljesen leszerelt szomszéd­jára/Ausztria, Németország és Magyarország/ ugyanis a célzás^ hogy fegyverkeznek, nem illik rá és csak keservesen ható gúnynak min ősit­hető„De aki zsákmánnyal fut és zsákmányt véd, az bizonyos s . hogy nem bizhat az erkölcsi erőben^ annak a zsákmányát fegyverrel kell véde­nie, még a fegyvertelenekkel szoaben is, még akkor is, ha nem is ta madják meg, mert a rossz lelkiismeret csak fegyverben bizhatik« ­A "Pe3ter Lloyd" mai vezércikicében a kizentente keletkezését világítja neg.a A "^agyarország^és több reggeli lap közlése szerint Ven ize-

Next

/
Oldalképek
Tartalom