Lapszemle, 1929. október

1929-10-01 [1355]

ságes,hogy Betheln gróf ezeket az egísz szerény követeléseket tul csekélyeknek nyilvánítja. Sokkal messzebbmenő demokratikus követeléseket támaszt és szándékában van ezeket meg is valósítani. Á kérdés csak az: ^ mikor? "Horthy a jelenlegi rendszer megváltoztatása ellen" felírással a irraiikf Ztg /80-728/ a Kormányzó makói bes^dének kivonatát ismerteti rövid budapesti h-táviratban. "Magyarország nyugati orientációja" cimen hosszabb budapesti K-jelzésű cikketTözöl a Germania /2^454/.iTifejti,hogy Bethlen gróf miniszterelnök májusvégei párisi utja és Poincaréval,valamint más francia politikusokkal folytatott tárgyalásai a magyar külpolitika uj iránya nyitányának tekinthetők. Tényleg másképen beszélnek Franciaországról azóta,mint eddig és különösen a sajtó igyekszik Franciaország ról más hangot megütni,mit amilyetn Trianon után ütött me . ^gyes politik sok és lapok, akik §s amelyek franciabarátságukból soha sem csináltat A ti tkot,a magyar külpolitika uj orientációjához túlságosan nagy reményeket fűznek ás nem átallják, hogy francia barátságuknak németellenes' jelleget adjanak. Magától értetődik,hogy a magyar kormány ezeknek a köröknek reményeit" sem nem osztja, sem taktikájukat nem helyesli. Az uj irány Tolja TrzTrTía"^a'TéT orszá~g között mir f ennálXő poíifikai J§s gazdasági viszony kiépítése. Annyi mégis megtörtént,hogy Budapesten a külügymi** niszterrl való előzetes tanácskozás után megalakult a franciabarát politikusok blokkja. Hirt ad francia képviselőknek novemberre tervezett budapesti Aátogatásáről és a Parisban decemberre tervezett "magyar hétr51". és J azt mondja,hogy ha meggondolja az ember,hagy a frankhamisitási per óta alig telt el három jv,akkor ezt a fordulatot nem épen jelentéktelen sikernek kell tekinteni. Megemlékezik Ápponyi grófnak a "Magyar Külpoli tikába" "Külpolitikánk utjai" cimen megjelent cikkéről* áa abból kiemeli, hoFv a francia orientáció nem zavarja Németországhoz vaiő viszonyán- f °* ' . ket. ni ORSZÁGOS LEVÉLTÁR .