Lapszemle, 1929. október
1929-10-07 [1355]
aonképen nemzetiségei forradalmi állapotban álltak az országhoz. Erre kézzelfogható bizonyíték aa, hogy Szeged és más magyar hírhedt fogházak telve voltak a volt magyarországi nemzetiségek vezéreivel; az okb ól A nemzetiségek nyugodalmas élete /a századokból datálódik, midőn nem volt még nemzetiségi kérdés ée azokból a napokból amikor*áég nem volt ^agyarien hanem csak Ungarn,- Amikor megszületett a magyar állam eszméje a XIX, század elején ós midőn a harminoaa években szentésitették a magyar nyelvet mint államnyelvet„fltur tót vezér megindította az országgyűlésen hires harcát a magyarok állama ellen-, 1648 és 49«ben Húrban? a románok, a horvátok éa a szerbek légiói is a magyar állam ellen fellázadt akc Hudinszkj végül meg jegy KÍ, hogy a kiegyezés utón a nemzetiségek viszonya Magyarországhoz az 1868 4 «iki nyelvtörvény által rendezve lett volna, azonban a magyar kormány sohasem vitte keresztül ezt a törvényt s Sőt ellenkezőleg éppen akkor indította meg elnemzetlenitŐ politikáját, Az ösz« azes tót intézetek fel lettek oszlatva* a tót iskolákat bezárták, a Matloa Szlovenszkát elkobozták stb e és a nemzetiségek üldözése tetőpontját érte el az előbb emiitett Apponyi«féle törvénnyel s Ez ellen a nemzeti magyar birodalom ellen irányult a világháborúban a védekező küzdelem-: A magyar állam a háború előtt nem birt Bemmiféle jogi alappal* erőszakkal lett fenntartva és erőszak követkéztébén kellett ^pusztulnia. A pozaonyi kerületi bíróság október 5,-én hozott Ítélettel Toka Bélát 15 éVi fegyházra^ Snaczky /jatalt öt évi fegyházra Ítélte ele Inkát hazaárulás és kémkedés, Snaczkyt kémkedés miatt mondották ki bűnösnek;, Mach Sándort pedig felmentették 0 A Toka-pörben hozott Ítélettel foglalkoznak aa összes lapok
