Lapszemle, 1929. október

1929-10-05 [1355]

Külpolitika. Stresemann Gustav dr. birodalmi külügyminiszternek 3-án reggel fél hatkor történt elhunytáról a 3-1 reggeli lapok még nem értesültek,minélfogva a halál hirét csak a 3-i estilapok közlik. A sajtó pártkülönbség nélkül méltatja Stresemann egyéniségét,elismeréssel adózik kiváló szorgalmának, azonban a jobboldali sajtó pártszempontbői bírálja külpolitikáját. Az egyes kommentárok közül figyelemre* méltóbbak a következők: A DAZ /4-4S8/ mint Stresemannhoz legközelebb álló lap főszerkesztőjének vezércikkét közli,aki Stresemannban harcost és államfórfiut látott. Stresemann élete végetért még mielőtt céljai meg voltak valósítva,azonban a halál küszöbét mégis azzal a tudattal lépte át,hogy a megvalósítás kezdete biztosítva volt: a megszállott terület időelőtti kiürítése. Stresemann szilárdan hitt Németország meghivatottságában.hogy újra felemelkedjék ás Európa vezetőjévé váljék. Csodálatos volt Stresemannnak serimlyen visszaesések által meg nem téveszthető szívóssága a Németország és Franciaország közötti közeledés eszméjéhez való ragaszkodásában,mely ersmét Európa főproblémájának tekintett, csodálatos volt ez még annak számira is,aki nem tagadta ugyan az elvet,de mindinkább a politikai módszer megváltoztatásának szükségességét érezte ki .Ebből a bizalomból nőtt ki az a meglepő ós Belsőnémetországon alig lehetségesnek tartott negbecsülés,amelyet a német külügyminiszter a külföldön élvezett. A cikkíró Stresemannjelentős nak a nemzetközi közvélemény előtt tartott két beszédére emlékeztet, amelyek közül az egyik az a beszéd,amelyet Németországnak a Népszövetségbe való belépése alkalmával tartott 1926-ban,amikor a nemzetek békés együttműködésének eszményi képét festette meg. A másik az,hogy