Lapszemle, 1929. október
1929-10-04 [1355]
Á 2-i lapok közül több - mint például a Sorriere della Sora /</ helyeslő kommentárokkal kisárik a nagytanács reformjára vonatkozó j terv első hireit megállapítva,hogy egy 20 tagra redukált fascista nagytanács valóban ugy tekinthető,mint a rezsim szükebbkörü vezérkara. A Popolo d N Itália /2/ G.P.-^elzásü vezércikkében fejti ki Itáliának középtengeri fegyverkezésének szükségességét,illetve hangoztatja, hogy Itáliának legalább is olyan tengeri-haderővel kell rendelkeznie a földközi Tengeren, mint Franciaországnak, h tapasztalat azt bizonyítja,hogy Itália szükségletének mintegy négy ötödét - főkép szénés gabona szükségletét - tengeren keresztül importálja,tehát mintegy kényszerítve is van arra,hogy évi átlag IS millió tonnát kitevő beviteli forgalmát megfelelőképen biztositsa ás védje. Bhhez pedig megfelelő hadiflottára van szüksége. A helyzet jelenleg az,hogy Itália földközi tengeri hadiereje a franciáéval összehasonlítva 64 a 100-hoz arányt mutatja. Á cikkíró szerint a legelemibb,logikusabb is jogosabh alapokra támaszkodik Itália,amikor hangoztatja,hogy Franciaországgal szemben nem fogadhatja el az inferioritás helyzetét. A paritás különben is csak látszólagos lesz Itália ás Franciaország között,amennyiben Franciaország megfelelő nyersanyagokkal rendelkezik, ugy hogy tengeri ! forgalmát háború esetén csakis az Afrikából Franciaországba irányuló csapatszállítások tennék ki,amivel szemben Itália továbbra is kényte- < len vo^na tengeri hadeisját ugy megosztani,hogy annak nagy része az anyagszállítást biztosítsa. Sgy másik fontos körülményre is rámutat a cikkíró,nevezetesen arra,hogy egy konfliktus esetén a jugoszláv tengeri haderő is a franciákat támogatná. Végső konklúzióképen kimondja,hogy Itália nem hegemóniára törekszik,hanem biztosítani óhajtja tengerének szabadságát,azét a tengerét,amely más államokra nézve csak átvezető üt, Itália számár? azonban a lélckzést és életet jelenti.