Lapszemle, 1929. október

1929-10-04 [1355]

Külpolitika. Maginot francia gyarmatügyi miniszternek Bar-le-Duc-ben tett nyilatkozatát a nagynámet Deutsche Tagesztg-ban /E-466/ Wilhelm Hack teszi bírálat tárgyává,melynek gondolatmenete az,hogy a franciák a kiürítés kérdésében újból a régi játékot kezdik,azaz a negállapodá­sokba mást ígyeteznek belemagyarázni,mint amit azok tartalmaznak. A demokrata párt vezére,Koch-Weser Erich volt birodalmi mi­niszter, "Der Völkerbund sine ira" cimen a "Nord und Süd" nevü folyó­irat októberi számában megjelent cikkét a Yoss^Ztg /lá-464/ ismerte­ti. A cikkíró nem tagadja,hogy a világháború győztesei számára a Népszövetség litesitésénél egészben,vagy részben nem állott előtér­ben az a gondolat,hogy a Népszövetség a népek közeledésének eszköze legyen,hanem hogy sokan azt hitték,hogy a győzelem vívmányait van hivatva biztosítani. De félreismerése a hajtőerőknek azt hinni,hogy a Népszövetség súlypontja még ma és tartósan ebben lehet. Ihhez kü­lönösen a kisebb és nagyobb államoknál,amelyek a nagypolitikában nincsenek érdekelve, tulnagy a függetlenségi ás az igazságérzák. De a béke fenntartása egyedül sem .mentheti ki a Népszövetség fel­adatát. Mindenekelőtt alapot kell találni a népek b§kás együttműkö­dése számira. Ezt az alapot sem lehet egy és mindenkorra megtalálni, mert a világ változik, ami ma mág igazságosnak ós elviselhetőnek tűnik fel, az holnap elavult és elviselhetetlen lesz. Ha a Népszö­vetség meg akarja óvni ós meg akarja erősíteni jelentőségetekkor nem mutatkozhatik siketnek az összes emberi dolgok fejlődése iránt és ki kell küszöbölnie olyan jogi viszonyokat az államok között, ame yek , mint azt a 19. cikkely mondja, alkalmazhatatlanná váltak, vagy anelyeknek fenntartása a világbékét veszélyeztethetné. A kisebb­ségek általában nem szeretik a háborút",azonban ha* erőszakoskodnak rajtuk,akkor a gyűlölet és a harag lángja átcsap az anyaországba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom