Lapszemle, 1929. október

1929-10-03 [1355]

hogy effektív sikerekről alig is lehet szó,mert azok az eredmények, amelyeket a Népszövetség politikai és gazdasági vonatkozásban elkönyvelhet, inkább csak látszólagosak, igy egyebek között megemlíti, hogy a Kellogg-paktumot nem lehet a Nemzetek Szövetsége sikerének elkönyvelni,mert hiszen olyan állam részéről indult ki,amely ennek az intézménynek nem is tagja. Az is közismert tény,hogy a Népszövetséghez tartózd államok felelős kormányférfiai igen süriien létesítenek államközötti megállapodásokat és szerződéseket,amelyekről előzőle

0 Genfnek még csak tudomása sincs. Különös előszeretettel paktálnak egymás között és Genf nellőzésével a kisantantállamok miniszterei, hogy egyebet ne említsen,itt -van a híres kisantant katonai szerződés, amely Bukarestben született meg .Nem vitatja,hogy a genfi intézmény sokszor eredményesen hozzájárult olyan vitás kérdések békés elintézéséhez, melyeknek nagyobb része a békeszerződések interpretálására vezethető vissza. Ám itt is csak másodrendű jelentőségű kérdisek intó• ződtek el ,mert nagyobb jelentőségű ellentétek nehézségeivel szemben a Nemzetek Szövetségének Tanácsa vagy halogató taktikát követ,vagy kevásbbé eredményes fórumnak bizonyul. Itt is mint argumentumot hozza fel a közismert optánskírdást,amelynek megoldásánál a genfi közvetítés következetesen eredménytelen maradt. A keleti jóvátétel kérdésével foglalkozik a Tribuna /V hosszabb wieni keltezésű cikkben. Ismerteti az osztrák,magyar és bulgá jOvátételi kérdést ás az előbbi kettővel kapcsolatban különös figyelmet szentel azokra a vonatkozásokra,mely az osztrák ős magyar jóvátétel ,valamint az utódállamok birtokába került volt osztrák és'ma• gyar állami javakért járó kártalanítási kötelezettság között fennáll. A cikkíró megállapítja,hogy a keleti jóvátétel párisi tárgyalásánál Itália is különösen érdekelve van. Világos,hogy Itália kivinja mind ama célok elérését,amelyeidet a konferencia maga elé tűzött, ezek