Lapszemle, 1929. szeptember
1929-09-30 [1354]
adétt ás amelyben páratlan tapintattal tudta kiengesztelni Franciaország megbántott érzékenységét, anélkül, hogy a maga méltóságából bár) alt io engedett volna, ^z az intervju- irja a -Hev-York 2imes - ujabb bizony i téka. annak, hogy MacT'onald súlyos feladatának magaslatán áll. A konzervatívak bízvást félhetnek attól, hogy MacDonald ttagy népszerűségre fog szert tenni. Magyarország. Utódállamok. "A cenzora Közőpeurópa átka** elmen Oedye hosszabb bécsi keltezésű cikkben /Kew-York Times 15/ foglalkozik a kis középeurópai és balkáni államoknak cenzúra politikájával és annak mellékbejtásai~ val: ujságirók letartóztataaa ós kiutasítása, ilyen hamis doktrínával vélik orvosolhatni a politikai bűnöket, irja, holott éppen ez provokálja az ellenséges propagandát. Bratianuáknak ezt a hagyományos cenzurapolitikáját átvette Maniu la ama bizonyos összeesküvéssel kapcsolatban ós azzal aa eredménnyel, hogy elhallgattatta ugyan a felelősségteljes laptadóaitókát, de a határ on tal a legféktelenebb magyar prop aganda valami eulyo a dolognak fajta fel aa operettaaertt blaazeeskü véat. ^?gy ilyen cenauraköapontban élő külföldi újságírónak a sorsát Gedye igen kedvezőtlen azinben tünteti fel. A vexaturákat csak agy kerülheti el, irja, ha lapjának megtévesztő rózsaszínű tudósításokat küld.De vannak hámor os oldalai is a helyzetnek, igy pld. amikor a kiutasított ujságiró a kritizált kormány bukása után visszatér éa dédelgetett kedvence lesz a rivális uj kormánynak. Aa ilyen fordulatokban bővelkedik a Balkán.ás ig) a hirlapirók is elég gyakran jutnak hozzá elégtételükhöz, iüllönö a < me gsz orításó knak v annak,. alá2^jy.^j^..M?^. a PAfók r a dikt a tur a alatt_ 'illó Ma^arországon^ ia, ahol külön törvény tilt minden olyan közleményt "mely a nemzet hirnevét ront ja 1 *. A Vossische Eeitunp- tudóaltóját is azért utasították ki
