Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-30 [1354]

a francia közgazdaságnak a Saar-bányákban való állandó részvételét célozzák. A birodalmi kormánynak semmiesetre sem szabad a tárgyalásoknál egy olyan rendezésbe belemennie,amely Németországra elviselhetetlen -ujabb gazdasági megterhelést ró rá,vagy talán még a nőmet szuverenitást is korlátozza. Rudolf Olden a berl Tagebl-bon /29-460/ figyelemreméltó Masaryk-mtervjut közöl,amelyben a csehszlovák köztársaság elnöke annak a nézet5nek ad kiiejezíst,hogy £urópa meg fog egyezni. Különösen fontosak Masaryknak Magyarországgal kapcsolatban tett ki jelentései,amelyeket annak megemlítése után,hogy gyermekkorától fogva politikailag érdekelve volt, atyja Magyarországból származik, a nemzeti határterületen élesedik a tekintet fontosabb részükben a következőképen szólnak: "Európa egy nagy lépést jutott előre. Három határozott theokrácia tünt el, a porosz-német, az osztrák, a cári. Európa végleges megegyezése a nagy népek ügye,az angol,a német,a francia,az olasz népé. Az orosz nép majd csak később fog ismét befolyást gyakorolni áurőpára. Egy kicsiny állam, mint a mienk,ebben keveset tehet. Itt van a kisantant, ez tisztán defenzív, Magyarország miatt szükséges. Magyarország már egyszer megtámadott bennünket 1919-ben. Akkor nem volt semmink,amit szembe állíthattunk vele. A bolsevizmus ottan, értse meg, nacionalista ügy volt. Nekünk fegyverkeznünk kell,mert misok fegyvorkeznek. Azonban mi nem fogunk senkit sem megtámadni. Az önvédelem jogáról egyszer hosszú beszélgetései volt Tolsztojjal. Az én álláspontom es: ha valaki megtámad engem és egyikünknek közülünk meg kell halnia,akkor igazságos,hogy meghaljon, Tolsztoj ezt nem akarta elismerni. 0 azt hitte,hogy a megtámadottnak nemvédekezése meg fogja bénítani a támadó karját. Est én nem hiszem. Azt a hirt kapom,hogy Olaszország 5s Jugoszlávia között javul a viszony. Ugyanez lesz az eset Jugoszláviával Ss Bulgáriával ,már azér$