Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-13 [1354]

példája, hogy a nénet és osztrák birtokokat Kinában lefoglalták, szintén hatott, sőt naguké az oroszoké is, akik nemrég sürgették a kinuiakut, hogy foglalják le az európai birtokokat Kínába*. Az intrika igazi keverői azonban a Kiábun élő fehér oroszok, főleg $eaenofí és Horvát tábornokok. Maga Oroszország is hibáztatható a harcias légkörért, Mert Mindenben, a junboree* tol és a hágai konfe enciától kezdve a enfi konferenciáig háborús készülődést lát Oroszország ellen. Bruce koraányát Ausztráliában egy szótöbbséggel leszavazták, úgyhogy nija.cs kizárva lenondása és a választások kiirásu. A leszavazás a munkás döntőbíróságokra vonatkozó javaslat miatt volt. A l£orn„ P. 11 kiemeli, hogy a feésrúlis bókeöiróságok teljesen a Munkásság hatolMábun voltak és a munkásság, síikor az egyes állunok békebiróságai ellenük döntöttek, a fMorális bírósághoz fordult, ami az ipar helyzetét teljenen lehetetlenné tette, lázt a-, karta orvosolni Bruce, de nea sikerült neki, A Times 11 uég reiaéli, Hogy lenét módot találni a kabinet megmentésére, AD. Tel, 11 sajnálja, hogy az ar bitráció ügye ily vereséget szenvedett -Ausztráliában, A Morn.P. 11 elitéli a cionisták túlságos propagandáját és erőszakoseur- , gát, amely a helyzetet Palesztinában is lehetetlenné teszi és aa elvet saaguk a jozanaob zsidók is elitélnek. Magyarország. Utodállaiaok. Apponyi gróf geja.fi beszédéről elismeréssel irnak a lapok, A Tkes dicséri vilggos és erőteljes beszédét uagas kora dacára /ll/, uwely beszédben ki eaelte, hogy Magyarország nincs megelégedve mai helyzetével. Helyeselte a kisebbségi probléna felvetését és az arbitráció sikerét. AD.Tel.11 szerint a főszónok a tiszteletreméltó Magyar államférfiú volt, aki gúnyosan beszélt a lefegyverzésről és helyeslte Briand megrovását az

7 háborúra izgatók ellen. Viszont fontositak tartja a hazafias nevelést. A békeszerz dések változatlanságában ÁQIH hisz, visszatekintve élete tapasztalataira.Utána a kinai