Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-12 [1354]

A Williamstowni Institute of Politics befejezéséhez közeledő ülésszakának egyik Ülésén élénk vita fejlődött ki a tengeri szabadsagok *régi* és "uj* fogalmának értelmezése körül. /Kew-York Times 29./ Rodgers amerikai admirális a régi értelmezés mellett tőrt lándasát hangsúlyozva, hogy egyedül ez felel meg Amerika politikájának. Veszedelmes dolognak tartaná, ha Amerika elfogadná a Népszövetség autoritását arranézve, hogy egy konfliktus esetén mnlyik nemzet a támadófél, mert akkor Amerika iparának kellene viselnie egy népszövetségi blokád fenn tartásának minden költségét. Bodgerssel szembeni I.S. Beeves a michigani egy etem tanára arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tengeri szabadság a régi értelemben ma már megszűnt. T?z szembehelyezkedést jelentene a Kellogg-ptiktummal, amit az tfg>esült Államok a legkovésbbé sem vállalhatna magára. Vezércikkében /N.Y.T.28./ a lap Siegfried tanárnak /francia/ egyik willii-mstowni előadásával foglalkozik, amely b<» Kanadának az angol politikai konstellációban való növekedő súlyát fejtette ki és Angliának azt a tendenciáját állapította meg, hogy Európától el a ^ominiumok felé orientálódik, A Kew~York Times nem ossitja a tanár vélemezét. Angliát, - úgymond, évszázados diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok fűzik az európai kontinenshez- ezeket nem lehet máról-holnapra megszakítani. A brit birodalom terjedelme imponálóbb ma mint valaha volt, irja a New-York Times, annál is inkább, , mert gyarmatainak ós a rfominiumoknak úgyszólván teljes autonómiát adott. Be éppen ezért nem volna indokolt a kontinenssel való kötelékek megszakítása. Az entente cordiale megszüntetése sem ilehet Anglia érdekében, tekintve, hogy Franciaországot Kémetországhoz vinné közelebb, lehetetlen, hogy Anglia kereskedelme - nemzetközi aabicióiról nem is szólva - nyugodtan nézne egy ilyen át-