Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-02 [1354]

lemondásokkal teli tett, do pozitív lépést a béke felé,. - A íjjrankf. Ztg /31-649/ a Kreuz Ztg "A katasztrófa vége" cimü cikkével polemizál és azt irja,hogy a hágai jegyzőkönyvvel egy egészen nagy dolog éretett el: szerződéses biztosi téka annak, hogy a Rajna-vidék szabad is német marad.A ^rankf Ztg A~6§V berlini távirata rámutat arra,bog,' ha a szervezési bizottságok az uj terv végrehajtásának szerkezetét kidolgozták, e^^u^abb^onferj^iánsk kell^összeülrie,amelynek az egészet ,kgtelezgemzetközi_szerződések^formajábakell öntenie és a ratifikációra éretté kell tenni.""ég ha igen gyorsan megy is végbe ez az előkészítő munka, mágis okt^er^első^ej^^o^^^önni,, amig a szerződésre a pecsétet rá lehet nyomni.A birodalmigyűlés tehát legkorábban október közepén foghat hozzá a ratifikáláshoz,ha ,ami lehetséges,ebből nem lesz egy későbbi időpont.A hágai konferencia kimenetele bizonyára nem száz százalékos német siker,de az a száz százalékos vereség sem,amilyennek a német nacionalista sajtó és mindenekelőtt TTugenberg sajtója mondja. Csak két tény esik a latba: az"/Mmetország a legközelebbi években a jóvátételi tehernek érezhető könnyítését várhatja a Bawes-terwel szemben, ás hogy a Bajna-vidék kiürítése a második zónában hamarosan,a harmadik zónában a Versaillesi szerződésben megállapított határidőnél öt évvel előbb van garantálva. 3 Berl- Tagebl-ban /l- 41</ Theodcr lolff a nacionalista sajtóval polemizálva többek között azt irja,hogy,aki azt hitte,hogy Németország a Snowden és a Briand közötti viszályban az egyik fél mellett való állásfoglslásból hasznot húzhatott volna a maga számára, az illúzióknak adta oda magát.Snowden azt akarta nsgjnutatni,hogy az angol kormánynak nem szándéka Chamberlain és Saidv/in módjára FrüncifH ország kedvéért lemondani az ónnállő politikáról,azonban nagy súlyt helyzet t arra ifi^fcQgj ne közeledjék túlságosan ISémetcrszághoz,hanem áradjon meg szépen a középúton,,és ha német igények vagy vonakodások