Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-11 [1354]

Apponyi Albert grófnak a Népszövetség közgyűlése szeptember 10-3 ülésén elmondott beszédét amellyel a.magyar kérdést a Népszóvétség aktuális problémáival a döntőbíráskodás a kisebbségek vedel me és a leszerelés kérdésével kapcsolatban a világ összesereglett diplomatái előtt feltárta az egész magyar sajté osztatlan lelkese* déssel méltatja. - A "Budapesti Hirlap" a "Pester Lloyd" teljes tej* j£ mm • " " m* **• * * mm « M »* »»* «*• ea * ^ íí" »••—•->• ^ mm v mm » -.• m fmf jedelraében közli AT>ponyi. beszédét. Az összes lapok ki emeli k

( hogy a döntőbíráskodás kérdésében Apponyi gróf arra tette a hangsúlyt hogy a döntőbíráskodás elfogadáaáhoa nem lehat fenntartásokat fűzni A ki sebbségtrédslem ügyében pedig legnagyobb hiányának mondta a népszövetségi határozatoknak hogy a . naszosok nem szerezhetnek tudomást arról a válaszról amelyet az érdekelt álla&ok adnak az előterjesztett panaszokra. Egyetért Stresemannal abban, hogy a madridi tanács* határozatokkal a kérdé3 még nem zárult le A leszerelés ügyében megállapítja^ hogy a biztonság megteremtésének feltetele a leszerelés s hogy a legyőzöttek leszerelést: becsületbeli kötelezettségként követelik a győzők leszerelését* Briand ama kijelentésére, hogy egyesek megmérgezik a jövő generáció leikéi Apponyi is azon a nézeten van, hogy a nevel'? munkán fordul meg a beice ugye de különbséget kell ten ni azok között akik a békeszerssödéeek napsugarában járna*, s akiket a békeszerződések árnyékba szorítottak.- Az igazi béke'szerződé;* csak akkor következhet!k be ha orvosolják azokat az igazságtalanságokat . amelyek a mai állapotban fennállanak A nemzetek egymásközti viszonyát az igazság alapjára kell helyezni Miként magyarázna meg a magyar nevelő egy fiatal gyermeknek, hogy etnográfiai alapon mesteréé ges határvonalakkal szakították el egymástól az egységes tömb a alko-