Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-05 [1354]

rendelkezéseit ós a Népsaövetsóg ellenőr a Ósi joga ellenére annak intervenciói is eredménytelenül maradnak. Nemcsak hogy nem veszik figyelembe a kisebbségek törvényes jogait, hanem még a kisebbségek lóteaésóről sem akarnak tudni anélkül,, hogy ezen magatartásuk miatt bármiféle nemzetközi nehézségük vagy kellemetlenségük lenne., Például ott van Délszlávia* amely még ráadásul az abszolutisztikus katonai diktatúra luxusát is megengedi magának* Be egyetlen jogát sem ismeri el a maga nemzeti kisebbségeinek, amelyeket azoknak a békeszerződések alapján kellene élvezniök* legnagyobb számú és egyúttal legjobban elnyomott nópkisebbaóge a románság /!/. De azért Délszláviának ez a magatartás sa a kisebbségekkel szemben, valamint jelenlegi kormányzati rendszere sem a multbanj sem most nem szolgél akadályul,hogy a többi állammal jő viszonyt tartson fenn*A Br.Lapok /Ö/ a biharmegyei Szalacs községből hoz érdekes riportot. Augusztus közepén Jakab Lajos otfeanl református tanitó szekérzörgést hallótt,minthogy a községben minden éjjel van lopás vagy betörósj kiszaladt és rajtakapott két embertj akik a szomszédos magtárból néhány zsák gabonát loptak. A tolvajok ráhajtottak a tanítóra,ugy hogy a szekér ballábát összeroncsolta* A szomszófiok felverték a csendőrsóget s ea rögtön elfogta úg^ak Antal és Tar Jóasef gazdákat. A zsákokat megtalálták náluk, be is vallottak mindent, de ekkor beavatkozott a jegyző és kijelentette., hogy Eleket nem szabad bántani^mert román nemzetiségű. Erre a csendőrség szabadonbocsátotta ős nem is indított eljárást ellene;, Slek ugyan rom .ka th, magyar p de kiderült, hogy a jegyaő néhány magyar embert görög keleti oláhnak jelentett be,hogy a fölioastáa alkalffiével a görög keleti egyház részére földet lehessen kapni- a határban,