Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-02 [1353]

g'ket, mint aminő Jowitt a parlamentből kirekeszteni, Mert a politikusoknak őppen ez a típusa van hivatva arra, hogy sztabilizáló befolyást gyakoroljon a jelenlegi kormányra. Jowitt frontváltozása mindenesetre meglepő, de elvégre megtörtént ilyen a politikusok között a múltban is. Példa rá Dieraeli, Tekintve, hogy tehetséges és ambiciózus eafaareknafc mmgg terük van a szocialista párt ben, a konzervatív párt jobban tenné, ha tehetséges tagjai követnék Sir Jovitt példáját és megerősíteni igyekeznének a szocialista pártot, annál is inkább, mert a lefolyt választásokon igen sok konzervatív jelölt voltaképen szocialista elveket vallott az aktuális kérdésekben. Amig • konzervatív párt meg nem tisztítja sorait az ilyen sutytyómban gyakorolt szocialista befolyástól, irja a D,||«, » mérsékelt irányú emberek nem nagyon fogják őket visszasegíteni a kormányra . Külpolitika. Poinoare lemondása feléleszti a II.Guardian minden keserűségét a háború utáni politikája felett. Rámutat, hog;. Poincare voltaképen szimbóluma volt a francia aspirációknak,mint ahogy fő exponens* is volt a "fegyveres békének, amely állandósította a győzőiknek katonai fölényét a legyőzöttek felett. Hogy távozásával meg fog-e szűnni a francia külpolitikai reakció, a H.G. nem nagyon hiszi, nert Poinacare nem volt diktátor, hanem a francia nemzetnek volt a megbízottja, a nemzeti akarat megtestesítője. Így tehát nem ig^n várható nagy változás a francia köztársaság nemzeti politikájában. A Briand kabinet összetételét a V.Herald párizsi tudósítója fanyar kommentárokkal kisőri és abban a francia nacionalisták győzelmét véli látni. Vnnek ironikus jelentőségét, irja a lap, Poincare i