Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-16 [1353]

ájékoztaaaa az európai események menetéről. A világbéke ügyének en utolsó hetekben történt haladását nagp* légtítellel regisztrálja a Monitor /26/ éa rámutat, hogy a juliua svában Yíaohingtónban, Londonban éa a távol keleten, tehát a világ egkülönbözőbb résééiben végbement cserények mutatják legjobban, osy a béke ügye a «aó legtágabb értelaében nemzetközi programmá vált Jebizonyult, hogy a Kellog-paktum nem egy pax Americana, amint az iltra nacionalisták nevezni szeretik, hanem egy tényleges világszer;e elfogadott béke. A lb év előtti júliusi napok eseményeit rekapitulálja a Címer'28/ éa az 1914 auguaztua 2. számának elaő oldalából reprodukál egy :Qr ekéket. Bandholz amerikai tábornoknak éa Loree azázadoanak az oláh 'teigizálláa alatt tanúsított nagyszerű viselkedését glorifikálja Pékár gyulának egy hoaazaa cikke /Nőpasára 27/. A Williamatowni Institute of Politica augusztus 1-én fogja Megnyitni az idei ülésszakát, mely augusztus 29.-óig fog tartani, irja i New-York ?imes /!/. A megnyitó ülésen a mandauriai vasútról a »ashin/ftoni kinai követ fog előadást tartani, A kinai-orosz ellentétek külön előa*ássorozat tárgyát fogják képezni. A vitakonferencia irogrammján szerepelnek a leazereléai kérdéa, Középeurópának háború itáni alkotmányváltozásai, a mexikói kérdéa, a azövetségközi adósaárok éa az amerikai*' kanadai kapcaolatok kérdése. A New-York 'fimea A».J?ed, éf Labornak egy mozgalmairól izáaol be, amely a világ öa Si.ee szakszervezeteit egyetlen nagy a:sereiét be tömöri tené, az amerikai szervezeteknek egy munkás Monroe elv lapján álló autonómiai : fenntartása mellett. Az ew^aét, mellet I.Woll, a tferf.of lator alelnöke P«»diteU meg, a Timee szerin*