Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-16 [1353]

a Kult és az angol bank küldöttének engedményeit Párizsba* nem hajlandó el­fogadni. Az optimisták abban bizakodnak, hogy Grahan követelései valamivel mérsékeltebbek voltak és főleg a természetbeni jóvátételek ellen szóltak.A lap 14.-i cikkében irja, hogy a harcias szakasznak vége van és a konferen­cia nyugodtabb. A francia nézet az, hogy biznyos engedményekről lehet szó. Így meg lehet tiltani, hogy a német természetbeni jóvátétellel külföldön ke> reskedjeaek. Viszont a spai százalékok kérdése nehezebb és a legnagyobb a­kadály az annuitások feltétlen részére vonatkozó követelés. A katonai bi­zottság tárgyalásai meglassultak. A Petit Párisién 13-at még mindig bántják íSnowden kifakadásai és hangsúlyozza, hogy ha nem akar engedni, ő lesz a fe­lelős a konferencia kudarcáért. A lap 14.-i vezércikke szerint, noha MacDo­nald helyeslő távirata nem volt kedvező a détente-ra vannak kedvező jelek, igy Lamont és Montagu Norman tárgyalásai, Snowden beleegyezése, hogy az ülé­seket elnapolják és egyes tárgyalások a színfalak mögött. Ha e jelek talán délibáb is, de sikert sejtetnek, A Figaro 13 szerint Briand oly nehéz hely­zetben van, mint Cannes-van volt, és az angol-francia entente gyöngült,- a munkáspárt uralomrajutása megzavarta a jó viszonyt. Anglia nem akarja a nemzetközi bankot, ha az nem az ő kontrolja alatt áll, stresemann a Rajna kiürítését akarja. Ugyan mi a francia delegáció akarata? A lap 14.-Í cikke szerint SSnowden kapitalista módra gondolkodik és fél a font áresésétől és a nemzetközi banktól, Erőszakos ember létére engedményeket követel Anglia részére, a németek a Rajna-vidék rögtöni kiürítését fogják követelni éa a franciák persze mindenben engednek. Az Aotion Fr 0-nek /ló/ tetszik Stan­dén erőteljes hazafisága és kérdi, hogy Baldwin miért hallgat most és Chur­chill miért helyesel, mikor pár hónapja támadták ISnowdent? 3»owden ágyúval lő verebekre, irja az 'ifire NQUV.13, tekintve, hogy igen csekély összegekről van szó. Iám a franciák sötétlátása és gyanakvása most átragadt az angolok­ra is és most a franciákon a sor biztatni az angol sötétlátókat, akik fél­nek a francia imperializmustól. Az Oeuvre 13 szerint a természetbeni jóvá­í-Vt í-Wl 'J ftnni ári/M* . mm. mém'm'm-'M :«9

Next

/
Oldalképek
Tartalom