Lapszemle, 1929. augusztus
1929-08-16 [1353]
oldali kormány kezdeményezte 4 az kötötte és irta alá a locarnoi szerződést és igy ennek az oldalnak van legkevesebb joga hibáztatni ha a különben helyes locarnoi megegyezéseket eletbelíptetlk. Következő számában /14-221/ azt fejtegeti silden káros az a ha a lengyel neazetiek lapja Franciaország ellon akar uszítani és a paciflzaus ellen izgatni. A Glos Prawdi /13-220/ vezércikkében isaéi rá untat arra,hogy álként a háborúban,ugy most sea hisznek a neazetiek a lengyel neazet erejében. Iíégen legalább csodában hittek,aost aár ezzel ls felhagytak . Ez gyogyl thatatlan betegsége a neaze tleknek. A Czas /14-184/ a francia-angol ellentétre autat rá és azt mondja,hogy Anglia aost aár alndlnkább függő helyzetbe kerül a fraacia bankkal szeaben és ez Ingerli a uunkás-koraány pért_ zügyainis zterét. A következő száaában /15-185/ Anglia hanyatló gazdasági erejére autat rá. Oka a hanyatlásnak egyrészt a gyaraatoknak alnd nagyobb eredaénnyel járó felszabadulási türekvése,aásrészt az angol szén aonopoliuaának aegszünéoe. Ezt akarja a konferencián aegjavitani, az,állandó jövedelem csökkenést aegállapitanl* Lengyelországnak az az érdeke^hogy Európa ne Lengyelország kárával segítse aeg szegény Angliát. A Slowo /11-183/ az Anschluss-ról Ír vezércikket . Felsorakoztatja az Anschluss ellen felhozni szokott érveket aegállapltja^hogy az Anschluss-nak sok ellensége va& kevés a híve,de ezt az Anschlusst mégis bajos lesz megakadályozni. Ha elisaerlk az esztek a csehek és aás apró népek önrendelke zési jogát,allyen alapon tagadhatnák OB g ezt a jogot a néaete'i tői. Ilyen körülaények között csak annak megbeszélése maradt hátra,milyen hasznot húzhat az Anschluss-ból a lengyel állam és mennyiben siettetheti azt. - • vuS' nRS/ÁROS LEVÉLTAR
