Lapszemle, 1929. augusztus
1929-08-13 [1353]
kenységnek t) A megegyezés ugyan fontos, de nem jelenti aat, hogy bármely meg-** egyezés jó. Kiemeli, hogy az angol csapatoknak mi denesetre el kell hagyniok a Rajna-vidéket, Külpolitika* A Times 10 Strakosch cikkét közli, amelyben kívánja, hogy a népszövet40 ség háború esetén a megtámadottat pénzsegéllyel támogassa. A lap vezércikke kiemeli, mily fontos volna e pénzsegély biztosítása a háború kiirtására^ A Morn.P. IC nincs megelégedve a kormány egyptomi politikájával és támadja azt, mert ígéret e ellenére, hogy az angol egyptomi politika nem fog változni, máris nagy engedményekbe ment bele. Igy az angol csapatokat az ország belsejéből az egészségtelen i&iez-csatorna mellé viszi. Másfelől az idegeneket az országban átadja az egyptomi csőcselék kénye-kedvének. Ugy látszik a munkáskormány mindenütt keleten fel akarja adni Anglia előjogait, A D.Tel 0 9 azért támadja Uendersont, mert az angol kormány szavat lekötötte, mielőtt a dominiumokat megkérdezte volna, noha valcafíinu, hogy Ausztráliának is sok szava volna az egyezményhez. Az idegegek védelmének megszüntetése veszélyes és könnyen idegen beavatkozást hozhat létre a&yp tómban, Sajnos Henderson jóval tovább ment az engedéknységben, mint amit Chamberlain az engedékenység végső határának nevezett. Hol van az ígéret 3 hogy az angol politika nem változik. Sokkal inkább meg van elégedve az egyezménnyel az Observer 11, tekintve,hogy ,$iez és Suudán kérdésében nem engedtek. Az egyptomi kormány nagy felelősség előtt áll, ha meghiusítja ez előnyös szerződést. Az Indiába küldendő munkásbizottság főleg az indiai munkásnők helyzetét fogja tanulmányoznia irja a D.Herald 9., Belpolitikáé A nagy gyapotkizárásért a felelősség a mu '.aatíókat terheli, akik a nehéz megélhetési viszonyok dacára a munkabéreket CLÓkkentení akarták, irja a D 0 Herald 9, de reméli, hogy mégis a belátás fog győzni. Ugyancsak a megegyezés " - \, •'- * • f *
