Lapszemle, 1929. augusztus
1929-08-13 [1353]
el,hogy a dolgoknak e területen való uj járendezése óta mindig Csehszlovákia v olt az,amely gátlólag útjába állott ís gazdasági és politikai téren mindennemű nehézséget támasztott neki.Arra is emlékeznek Budapesten, hogy Csehszlovákia 1921-ben Magyarország ellen mozgósított, hogy ő volt az,amely a frankhamisitási ügyben a géppuska csempészés ügyében a Rothermere-akciőban, a királykérdésben,stb. a legélesebb hangokat ütötte meg Magyarország ellen és a legélesebb eszközöket hozta ellene javaslatba .Hidasnémeti esete éles fényt vetett a két állam viszonyára,a Tuka per e feszültség mélyebb háttereit mutatja*Bármiképen végződjék ez az autonomista per, aligha fog hozzájárulni a szlovákok és csehek,valamint a Magyarország ás Csehszlovákia közötti vizsony megjavításához.Budapesten a szomszéd nehézségeit nem épen megelégedés nélkül látják, A Neue Zürch.Ztg./9-1531/ bécsi wg- levelezője jelentighogy a pozsonyi autonomista perben még Juriga szlovák képviselőnek a vallomása sem volt képes megváltoztatni az eddigi képet,hogy Tuka ellen ugyan mindennemű gyanús mozzanatok nyilváníttatnak,azonban helytálló bizonyítékok non hozatnak fel. A Kreuz Ztg, /11-265/ Benesnek a cseh kisebbségi politikájában való szerepléséről közli prágai munkatársának kritikáját,amely egyébként elhibázottnak mondja a szudétanémetság politikáját, A szerb-bolgár viszonyról a Deutsche Tagesztg./lC-37C/ 3s a Bayr Kur./9-221X közélnek szófiai tudósítást: A Deutsche Tagesztg./ll-3#8/ "Maniu ás a kisebbségek" címen hosszabb nagyszebeni tudósítást közöl,amelyben a magyaroknak a közigazgatási reform ellen való parlamenti tiltakozó kivonulásával is foglalkozik ás kijelenti,hogy szívesebben látta volna,ha a németek is erélyesebb hangot ütöttek volna meg Maniuékkal szemben.
