Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-09 [1353]

•ékkel toborzott tanukat. Belánszky 50.000 ajánlott fel, ha első« helyen jelölik képviselőnek s hogy egyedül Belánszky tud magyar pénzforrásokról, de ugyanakkor súlyosan kompromitálo adatokat hoz fel önmaga ellen? Csehszl

ovákia Jává

tételi köretéléseiről a pozsonyi Hiradó /9/ jelenti a prágai hirt, hogy Benes a Hágába i»» dűlő delegáció ülésén kijelentette, hogy a csehszlovák köztársaság az összes jóvátételi kérdésekben a kisantant államaival lehetőleg egységesen fog eljárni és rámutatott

8 hogy Csehszlovákia jóváté« teli igényeit 1921-V-n ismerték el s a csehszlovák köztársaság azon az állásponton van

í:

, hogy a Németországgal, Ausztriával és £dagyaror«° szaggal szemben támasztott igényei kompenzációs uton Írják le a csehszlovák köztársaság jóvátételi kötelezettségeiről. A Szlov

ák szerkesz

tőségében történt betörésről a pozsonyi Hiradó /9«813/ szt irja, hogy a Szlovák szerkesztőségében történt betörés nem volt önbetörés, amelynek több bűnügyi bizonyitéka van. A V»ertheim~szekrény megfúrása igen szakavatott munkára vall s mivel seiamixéle okirat nem hiányaik a \?ertheim«szekrényből, kétségtelen, hogy a betörő csak pénzt akart szerezni s mivel azt nem talált, ugy ahogy jött, el is távozott. Csehszlovák kisebbségi politika

, kétarcúságával a Prágai Magyar Hirlap /9-179/ vezércikkben foglalkozik. Rámutat, hogy Prága kisebbségi politikája nemcsak magyar, és általános emberi és európai szempontból, hanem csehszlovák nézőszögből is bűnös, mert keleti magyar kisebbségi politikájuk mindenw nek mondható, csak konszolidációs politikának nem. Amikor Sootus Viator kifogást emel az utódállamok kisebbségi politikája ellen, akkor ez elsősorban a keletszlovenszkői magyar kérdés elintesetlenségé