Lapszemle, 1929. augusztus
1929-08-05 [1353]
tüntetni akart a kisantant külügyminisztereinek belgrádi tanáoskozát sa ellen.Az olasz külügyi államtitkár/* nagy előkészületek dacára, ágy az egyes rasuti államásokon.mint Budapesten is csupán akennánytől függő tisztrislök és rasuti alkalmazottak fogadtak.A fogadáson egyetlen egy független ember nem rolt jelen. Néhány nappal később n nagy lelkesedéssel" Tárták Budapestre Zaleskl külügyminisztert , aki látogatását kizárólag udvariassági ténynek tekintette.A magyar sajtó ezt « látogatást Belgrád,Prága és Bukarest ellen akarta kihasználni s ezzel Zaleskit úgy a kisantant tal mint egész Európára! szemben rendklriil kényes helyzetbe hozta. Bethlennek az rolt a szándéka .hogy Gleszerszáget,Lengyelországot éa Magyarországot egy uj klsantantba tömöritse,amelyhez később Albánia és Bulgária is csatlakozott rolna.Ennek az alakulatnak politikai és gazdasági alapon kellett volna létrejönnie a már létező kisantant ellen. A lengyel külügyminiszter ezt a terret kategorikusan elutasította,kijelentrén,hogy Iengyelorszégot a kisantanttal a legbarátságosabb szálak fűzik össze s igy a magyar diplomáciának ez a térre is rizbe esett. Ezeket az eseményeket nyomon körette Bethlennek az Ismeretlen Katona sírjánál tartott beszéde,amelyért ,úgy a kisantant tói,mint a nagyhatalmaktól bocsánatot kellett kérnie. A cikk ezután megemlékezik Vary Albertnek és ürmáncy Nándornak a június 11-én megtartott ffla gyar fasiszta nagygyűlésen elhangzott beszédeiről Valamint Urmánczynak az utódállamokban élő magyarokhtz intézett felhívásáról:"Készüljetek elrablott testverak, ne reszltaétek el bizalmatokat.mi titeket fel fogunk szabadítani!"
