Lapszemle, 1929. augusztus

1929-08-05 [1353]

ve a revízió lehetőségeit a népszvazással való döntést olyan távoli le hetőségnek mondja,hogy arra kár a szót vesztegetni.Szerinte egy másik ut valószínűbbnek látszik,s itt rámutat az európai hatalmi egyensúly átcsoportosulására s az olasz-magyar-bulgár-albán blokk kialakulására,majd rámutat,hogy Németország mindinkább erősbbödő pozíciója és az Anschluss gondolat erősödése arra enged következtetni,hogy alkalmas időpontban Németország súlya is azok oldalén lesz,akik a mai helyzet megváltoztatását óhajtják. Románia ós Jugoszlávia belpolitikai és gazdasági gyengesége további faktora az egyensúly eltolódásának,amint ezeknek katonai ereje gyengül,azok a szálak is gyengülnek,amelyek őket a nagyhatalmakhoz fűzik. Itt aztán rátér Magyarország helyzetének és jelentőségének méltatására és megállapítja,hogy a katasztrófák dacára Magyarország politikai élete a szomszédos államok között a legkevésbbé változott a múlthoz képest.Rámutat, hogy Bethlen rendet csinált,visszaállította a pénz és az államháztartás stabilitását,hasznos szövetségeket kötött és az ország volt ellenségeivel megjavította a viszonyt.Majd kidomborítja,hogy az utódállamok a kisebbségeknek tett Ígéreteiké^ soha sem váltották valóra,aminek következtében érthető,hogy közöttük irredentizmus kapott lábra,de nyomban hozzáteszi,hogy Bethlen gróf magatartása a kisantantállamokkal szemben nindig korrekt,gyakran egyenesen konciliáns volt.1926-ban a kormányzó mohácsi beszéde után Magyarország barátságos lépést tett Jugoszlávia felé, később döntőbírósági szerződést ajánlott; ezt azonban visszautasították. Az előadó szerint a román optánsper a legjobb uton van a békés megoldás felé.Megállapítja,hogy a dinasztia kérdésében Bethlen szintén nagy tapintatot mutat, s bár nem csinált titkot az ország jelenlegi határai okos -.a elégedetlenségéből,nem hajhászta a népszerűséget,a revízió kérdésének "elvetésével s ellenállott annak a törekvésének,hogy e kérdést a magyar uilpolitika egyik tengelyévé tétessék.A kisantant sajtója által az irredentizmusnak a magyar kormány ellen szegezett vádja tehát nem látszik