Lapszemle, 1929. július

1929-07-04 [1352]

Belpolitika. Czeohov/ieznak,a perbe fogott pénBügyad-nissier ügyínak tárgyalása az összes lapokat foglalkoztatja. A per előzményének ismertetése után a tárgyaláson elhangzott beszédeket csaknem szeszerint közlik, A kihallgatásra meghivott miniszterek vallomása között a legfontosabb Pilsudski marsai beszéde volt s ez keltette a legnagyobb izgalmat. A marsall az ügyet tárgyaló bíróságra vonatkozó törvények elemzésével kezdte beszédét s gun;/oló>ló megjegyzései annak visszásságait emelték lei. Majd e törvényt az egész lengyel alkotmánnyal hasonlította össze s kijelentette, hogy az csupa ellentmondás. Az alkotmány gyatra tákolmányainak szerzőit jól ismeri,valamint a célt is„ amely ily iránya munkásságra Ösztönözte őket. Az ország boldogulásának legnagyobb akadályát a képviselőház egyeduralomra való törekvésében látta, amelynek ő vetett véget.AZ államban az uralkodás joga az elnököt illeti, A marsall a munkára képtelen képviselőház ellensége, de cselekedetei mindig az alkot monyhoz igazodtak. A mi .ni sz tereknek a képviselőházzal való érintkezését ő irányította, illetve azt klzá- , rólag saját magának tartotta fenn, amivel a sejm egyeduralmát támadta és csorbította, és a köztársaság elnökéhez és a minis? terelnökhöa való viszonyát módosította. Chechowica e tekintetben az ő rendelkezéseinek volt alávetve, pe rbefogásával telidt a marsall akaratával való ellenkezés domborodik lei, ami a mar sálira nézve sértés, a vádlottal szemben pedig rituális gyilkosság. Pilsudski beszédére a vádló egyik képviselője, Liebermann dr szocialista képviselő sajnálattal állapította meg, hogy a se.'met méltatlan bírálat érte. AZ ellenzéki lapok szerint a marsall a aejmmal szarában egy koronázatlan uralkodó módjára kivan eljárni. Különösen a 4