Lapszemle, 1929. július

1929-07-03 [1352]

u~ i<; az Üniversul, iáiként a szemle már jelentette, tendenciózusan elferdítve és meghamisítva közölte annak bizonyítására) hogy a román állam ellen izgatott úgyhogy e lapközlemény alapján a liberális párti Gradisteanu szenátor rendszabálypkat is követelt* Bethlen György gróffal egyidejűleg a szenátusban Gyárfás ELanér utasította vissza erélyesen az üniversul szemenszedett hazugságait Magában a képviselőházban Vajda belügyminiszter megelégedéssel vett© tudomásul a pártelnök Bethlen György gróf nyilatkozatát* A magyar-sváb testvériségről beszélt Jakabffy Elemér a magyar párt temesvári gyűlésén, Beszédét a Temesvári Hirlap 2-146 szószerint s a Déli Hirlap, Keleti Újság - Brassói Lapok 3-147 is részletesen adják* A magyarok és a bánsági svábok valóban testvérek - úgymond -„ Testvérekké tette őket a 200 éves mult,

; melynek kultureredményeit együtt hozták létre 8 amelynek zivatarjai között mindig vállvetve állottak- Testvériségük nem frázis., hanem történelemszentesitette valóság.. Éppen ezért joggal merül fel a kérdés vájjon azok az államuralmi változások, melyeket az utolsó évtized hozott, indokul szolgálhatnak-e ahhoz, amire az utóbbi évek bizonyos eseményei mutatnak,< hogy ezt a testvériséget egyesek megbontsák? A testvériség megbontására magyar részről is törekszenek egyesekg akik még mindig nem tudják megérteni^ hogy a magyarság az ezeréves mult után is csak paritást igényelhet a maga részére minden más nép• pel„ a svábokat viszont elkápráztatja a nagy kultúrfölény, mellyel az 4 egész világon a németség rendelkezik. Mindkét részről a vezetőknek a feladata az ábrándozókat a józanság utján megtartania "Mi nem állhatunk sem a magyar, sem a német imperialista politika szolgálatába nem nézhetjük tétlenül a román sovinisták munkáját, hanem miként mindenkor a nehéz időkben, vállvetetten kell illanunk az emberi szabadságjogok harcában!" A gyűlésen egyébként Ambrózy Andor báró elnökölt, aki megnyitó beszédében leszögezte, hogy azok a remények, ©melyeket a magyarság 1