Lapszemle, 1929. július
1929-07-20 [1352]
De Lapradelle párisi jogtudósnak a L*Esprit International cimü folyóirat hasábjain megjelent jogi fejtegetését a háboruutáni Európában végrehajtott földreformokról a Budapesti Hirlap,Nemzeti Újság, Pester LLoyd részletesen ismerteti.kiemelve Lapradellenek az optánsügyre vonatkozó ama megállapítását,hogy a békeszerződés ugyanolyan vedelmet biztositott a romániai,csehszlovákiai és jogoszláviai magyar állampolgár birtokosoknak,mint aminő garanciát élveznek a francia állampolgárok németországi birtokai. Hiába hivatkoznak tehát az optánspörökben érdekelt utódállamok a maguk"államszuverénitásukra",A magyar állampolgároknak Románia,Csehszlovákia és Jugoszlávia ellen megfelelő kártérítés nélktl kisajátított birtokaikért támasztott követelésük teljesen jogosult,ameny nyiben tehát az érdekelt felek nem tudnának megegyezni a kártérítés össze gére nézve, nem ma raji más hátra, mint szabad folyást engedni az igazságszolgáltatásnak. Az amerikai Christien Science Monitor cikkét,amelyet már tegnapi szemlénkben említettünk, s amely a trianoni határokra vonatkozólag többek közt azt irja,hogy a magyar problémával a Népszövetségnek kell foglalkoznia,a Nemzeti Újság és több reggeli lap kivonatosan ismerteti, —— párisi Jan Pupier a mai lapok/jelentőse szerint a Journée Industrielk hasábjain befejezte Magyarországról szóló cikksorozatát.Legutóbbi cikkében annak megállapítására jut,hogy Franciaország bizalommal szoríthatja meg Magyarország feléje nyújtott kezét s a francia közvélemény jő szolgálatokat tehet oly irányban,hogy az utódállamok az egészséges realizmus útjára lépve megszüntessék az ártalmas bizalmatlanságot s a káros gazdasági elzárkózást.Pupier rámutat,hogy kulturális téren Magyarországra mily nagy hivatás vár. A Nemzeti Újság közli a Brassói Lapok nyomán,hogy a Brassói La pok tudósítója Parisban felkereste Ad&tsi bárót,a Népszövetség jelenlegi elnökét és kérdést intézett hozzá a kisebbségi kérdésről s arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az erdélyi kisebbségek helyzetér'!,kijelentette,