Lapszemle, 1929. július

1929-07-18 [1352]

Belpolitika..; A közigazgatási reform javaslat tárgyalása elöl a magyar párt mmm m «w»»«»«a»w ••»• mm m mm m mmm •••»•••»•• is kivonulta képviselőházból A budapesti lapok által már jelentett eseményt aKeleti üjság 18-160, Uj Kelet 17-159 és rövidebben az Erdélyi Hirlap 17-3311 közli,, A magyar párt nevében a párt elnöke, Bethlen György gróf deklarációt olvasott fel. A deklarációban leszögezte hogy a magyar párt már hónapok óta a legnagyobb érdeklődéssel és várakozással készült a Maniu-kormány által bejelentett uj közigazgatási reformjavaslat törvényhozási munkájára- Joggal várta, hogy a törvényjavaslat azokon az alap elveken fog felépülni,, amelyek a gyulafehérvári román nemzetgyűlésen elfogadott határozatokban nyertek ünnepélyes kifejezést. A magyar párt várakozását fokozta az a körülmény is, hogy ha egyáltalán pártot vagy kormányt a politika erkölcsi szálai valaha is valamihez kötöttek igy kell kössék a jelenlegi kormánypártot és kormányt ezek a gyulafehérvári határozatok,. Remélnie kellett a magyar pártnak hogy a határozatokban foglalt azon kijelentés miszerint minden nép saját nyelvén és saját kebeléből való fiai által intézheti oktatási., közigazgatási és biráskodási ügyeit.* meg fog valósittatni.

; Annál is inkább remélni kellett ezt

;1 mert hiszen az autonómia ezen elve több államban már gyakorlati megvalósítást is nyert s ha valahol

3 ugy Erdélyben képezné ennek megvalósítása egyetlen módját annak :

, hogy elmaradjanak az egyes népfaj ok közötti villongások és viszályok- Sajnálattal kell azonban kijelenteni, hogy a Maniukormány által előterjesztett törvényjavaslat nagy csalódást és kiábrándulást hozott a magyaroknak^. Elsősorban azért

8 mert a törvényjavaslatban a gyulafehérvári határozatok fentemiitett pontjának figyelembevételét seholsem találni meg

0 A polgárok anyanyelvének használati jogát a közigazgatásban egyáltalán nem biztosítja a törvényjavaslata Ezzel szemben a törvényjavaslat éppen azt a célt árulja el, hogy területi vonatkozá-