Lapszemle, 1929. július

1929-07-18 [1352]

az ő értesülésük szerint a cseh vasúti és külügyminisztérium közös egyetértésével történt a csehszlovák vasutasok kívánságára.Szükségesnek tartja s fennálló vasúti egyezmény átdolgozását. A lapok regisztrálják a Lidovó histy_cikkét,amely hangsúlyozza,hogy Csehszlovákiának módot kell kapnia arra,hogy Pecha bűnösségéről meggyőződhessék.! prágai Socialdemokrat szembeszáll ezzel a felfogással,amelyet a béke szempontjából veszedelmesnek tart„A Lidové Noviny kiemeli,hogy a szlovák vasutasok nem vettek részt a cseh vasutasok tiltakozásában .A lap tudomása szerint ez a szlovák párt utasitására történt. A Pester Lloyd reprodukálja a Neue Prenssísche Zeitung cikkét,amely kiemeli,hogy Magyarországnak kétségtelenül igaza van a hidasnémetii incidensben.A lapok ismertetik a Germania cimü lap bécsi tudósítójának jelentését;amelyben megállapítja,ho^y a hidasnémetii eset egyedül áll a nemzetközi jogtörténetben ás hogy Benes magatartásában egy olyan zsákutcába jutott,amelyből csak a visszavonulás lehetséges «Kiemeli azt is,hogy a kisantant államok között katonai konvenció jött létre,amely szerint Magyarországot még abban az esetben is megtámadják, ha Magyarország semlegességét nyilvánítaná arra az esetre,ha valamelyik Magyarországgal szomszédos állam egy nagyhatalommal háborúba keveredik. Dr. Szabó László a rutén autonómia kérdésével foglalkozik ma a Pesti Napló vezércikkében .Ismertetve a rutén föld elszakitásának történetét s az amerikai ruthének 1918 novemberében Scrantonban tartott határozatát megállapítja,hogy a ruthének csak teljes autonómia fejében feltételesen csatlakoztak Csehszlovákiához s igy a trianoni békeszerződés legtámadhatóbb pontja épen a ruthén kérdés,s azt állítja,hogy a magyar reviziós politika kiinduló pontja épen a ruthén autonómia követelése lehet. Az erdélyi magyarság csalódásával és az erdélyi Magyar Pártnak a román kamarából törtónt kivonulásával a 8 Orai Újság és a Pesti Hirlap ni>S7.AftK LEVÉLTÁR # n 0