Lapszemle, 1929. július

1929-07-12 [1352]

A egyenesen a választók bizalmának elárulása t látná abban, ha a kormány nem törölné el a legrövidebb időn belül a védővamot. A szakbizottságnak fenti jelentéé© ase M.G. szerint oly kevésse meggyőző, fccgy inkább árt, a&lnt hasinál a védvám ügyének. Abból AZ tűnik ki

t hogy védelemre esak ogyes csikkek, igy elsősorban gyapjú~ as^veiefc. szorulnak. A^ kereskedelmi, tanács m*ga is belátja, hogy leküzdhetotien ftdainisstrácios feetié*e%ékbe ütközne annak i*af határozása, hogy melyek * s*gvédendő cikkek és melyek nem, éa ezért a védvámot javasalja egész vonalon. A lí.G. nőst már érti, miért évak«d©tt a Baldwin kwra&aty attél, hogy még a választások idején hozza nyilvánosságra a kereskedelmi tanácsnak ezen jelentését: mert az voltaképen a szabadkereskedési; ügyét szolgálja. A munkanélküliségi biztosítás állami szubvenciója kérdésének neplreniretüjrésé küszöbén, a könzwvativ párt a kormányt azzal gyanúéit ja, hogy n*m is akar nagyon törekedni a munkanélküliség megszüntetésére én ehelyett emelni & kar ja a biztosítási szubenviőt. A D.Herald vi w szautasitja est az ins2inuáciét és rámutat, hogy munkanélküliséget .rég «• lagjobb tervekkel sem lehet máról-hoinapra megszüntetni, ezért kell as Ipari depresszió áldozatairól gondoskodni. A lap megjegyzi, hogy mirafenekelott szanálni kell a biztosítási alap zilált pénzügyeit. Ha sz megtörténi. s ka már.? * lyan dolgozni akarás" súlyos problémáját ja alapos vizsgálat tárgyává tenni. Az M.f. újból visszatér a trónbestédnek arra & nagy hiba iára, bogj kihagyta a nevelésügyi kérdést. Irélyea hangon jmlékezteti x ármányt arra, hogy a szoclalisia partp9rgraauBnak tÖbb»k között a nevelésügyi része volt az, mely azt népszerűvé tette /az iskolaköteles évnek 15 évre való felemelése/. Erkölcsi katasztrófa volna tehát a pártra, ha a nemzetnek rá kellene jönnie, hogy a vonatkozó igeret, csak kortesfqgás volt. Az M.G. azonban sokkal magasabbra tartja a azoe,pártot, minthogy ezt feltételezné róla., és ezért bizik abban, hogy a parlament-