Lapszemle, 1929. július

1929-07-11 [1352]

Bzt maga a diktátor is belátta. Nyilt kérdés marad azonban , hogy nem lett-e volna jobb visszaállítani a régi alkotmányt éa azután eszközölni mód0 8i tásokat rajta. A T, abban bizik, hogy a spanyol diktátor idővel hajlandó lesz liberalizálni alkotását,amit Spanyolország politikai stagnációjának megszüntetése érdekében is kivánni kell. A D.H. az alkotmánytervezetnek főbb pontjait ismertetve arra a konklúzióra jut, hogy az semmit sem demokratikus és fasiszta alapra helyezi a nemzetgyűlést. Magyarország - utódállamok. A szerb-bolgár feszültség kapcsán az M.G. egyik vezércikke az örökös balkáni nyugtalanság okait kutatja általában és a szerb-bol* gár ellenségeskedés okait különösen. Rámutat, hogy a jugoszláv diktatúra a problémák egyikét sem oldotta meg és csak saját állándósitására törekszik. A szerb határőrök vérengzéseiről megjegyzi, hogy azok még balkáni viszonylatban is abnormis méreteket öltöttek. Kiemeli, hogy Belgrád elutasította Szófiának a semleges vizsgálatra irányuló indítványát. Bulgária ezidőszerint gyenge, irja a lap, de ha egyszer szövétségre kényszerül Magyarosaággal és Olasz országgal, nem lesz többé gyenge. Jugoszlávia viszont most erős, de ha a határai között élő horvátok és macedónok egymással szövetkeznek a szerb elnyomás ellen, nem fog erős maradni. Tekintve, hogy ezen a tájon mindenki fegyvert visel, irja az M.G. elképzelhető, milyen gyengelábon áll a balkáni béke. így kis balkáni háború nem nagy dolognak látszik ugyan, de az a baj, hogy esetleg nem marad tisztán balkáni. A szerb-bolgár konfliktus az M.G. szerint megérett a népszövetség fig>elmére és a határincidensek mindenesetre megérdemlik a népszövetségi vizsgálatot, melyet Bulgária kér. A szófiai angol és francia ügyvivőknek demarsáról a T, és a M.Post tudósítanak. A párisi D.Mailnek jelentik Budapestről,hogy a felfüggesztett hidasnémeti vasúti forgalmat jól organizált autöbuszfoigalommal patcl ták.